Európai Unió;karácsony;Orbán Viktor;riogatás;orosz-ukrán háború;Tisza Párt;

Orbán Viktor: Magyarország egy hanyatló Európai Unió része

Karácsonyra is jutott háborús riogatás és euroszkeptikus hergelés.

Ünnepi háborús riogatással jelentkezett Orbán Viktor a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjú formájú nyilatkozat keretében, amely mindjárt azzal kezdődött, hogy a miniszterelnök kijelentette: nem lehet kizárni, hogy 2025 volt az utolsó békeév.

„Elszoktunk a háborútól. Az utolsó nagy európai háború 1945-ben ért véget, és azóta nyolcvan év telt el. Ez Euró­pában rendkívül ritka állapot. Sokáig a nukleá­ris tömegpusztító fegyverek tartották vissza a kontinens népeit a háborútól. Mindenki abból indult ki, hogy egy európai konfliktus elkerülhetetlenül nukleáris világháborúvá fajulna. Ez a félelem nyolcvan éven át működött. Most viszont egy teljesen új világ van kialakulóban.

A pénzügyi, katonai és politikai hatalom újraelosztása zajlik, ami akár háborút is fellobbanthat. Az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Euró­pa és az Európai Unió hanyatlásának a következménye” 

- folytatta az ijesztegetést a kormányfő, aki szerint a brüsszeli uniós csúcson is a háborúhoz kerültek közelebb. Ezen a ponton ismét elővette az előszeretettel alkalmazott sztálini szófordulatot a háborús táborról és a béketáborról, hozzátéve, „a háborúpárti erők vannak fölényben”. Előkerült a hanyatló Nyugat is: Orbán szerint a történtek valódi oka Nyugat-Európa politikai, gazdasági és társadalmi hanyatlása, ami már a 2000-es évek közepén elindult, majd a pénzügyi válságra adott rossz válaszok felgyorsították. Európa komolytalan szereplővé vált, ezért szervezik hadigazdasággá - hangzott az okfejtés.

A miniszterelnök ismét azt hangoztatta, hogy Ukrajnát magára kellett volna hagyni Vlagyimir Putyin hadseregének támadásával szemben, szerinte 2022 februárjában Európa „dönthetett volna úgy is, hogy békemissziót küld Moszkvába és Kijevbe, és nem nyilvánítja saját háborújának ezt a konfliktust”, és akkor ma nem lenne háborús fenyegetés. Mint ismert Orbán Viktor „békemisszión” járt 2022. február elsején Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz vezető bő három hétre rá támadta meg Ukrajnát február 24-én.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az Európai Unió ma a szétrázódás állapotában, egy dezintegrációs folyamatban van. Ez szerinte egyszerre zajlik a „brüsszeli bürokrácia birodalomépítési törekvéseinek” erősödésével.

„Így bomlik szét az Unió: döntések születnek Brüsszelben, de azokat nem hajtják végre. Először egy ország nem hajtja végre, aztán kettő, majd három.” 

A kormányfő kifejezte sérelmeit arra vonatkozóan, hogy Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot, ezért napi egymillió euróra büntetik, a lengyelek pedig ugyanezt csinálják, őket viszont szerinte jutalmazzák.

A magyar gazdaság mélyrepülését a miniszterelnök ismét ráfogta a háborúra és az uniós szankciókra, s hogy Magyarország „egy hanyatló Unió része”. Az EU ezért szerinte ma egyszerre szükséges és életveszélyes Magyarország számára. 

A Magyar Nemzet propagandistája „harmadik vonalbeli NER-kádernek” nevezte Magyar Pétert, majd Orbán kifejtette, nem tart tőle.

„Csak a nevek változnak, a karakter ugyanaz. Az egyiket Márki-Zay Péternek, a mostanit Magyar Péternek hívják, de a szerepük azonos. Őket Brüsszel húzza elő időről időre a bűvészkalapból, hogy legyen valaki, aki a brüsszeli pályára állítsa Magyarországot”

- hangoztatta. A brüsszeli pálya szerinte egy hűségeskü, ahol naponta el kell mondani, hogy Magyarország sorsa közös az Európai Unióé­val.

„A Tisza azt a módszert választotta, hogy nem a jövőről szóló vitákkal kell megnyerni a választást, hanem indulatkeltéssel” - jelentette ezt ki az az Orbán Viktor, aki 2006 óta egyetlen miniszterelnök-jelölt ellenfelével sem áll ki vitára, és azt is jelezte már, hogy a mostani kampányban sem hajlandó erre.

„Gyűlöletet, megvetést kell kelteni mindazzal szemben, ami az elmúlt 15 év eredménye, ami érték, ami nemzeti büszkeség. Azt kell elhitetni az emberekkel, hogy csak akkor javulhat az életük, ha letapossák azokat, akik a brüsszeli megváltás útjában állnak. Ezek lennénk mi” 

- folytatta.

A kérdésre, hogy a megszakítás nélküli 16 év kormányzásából mire büszke leginkább, azt állította, „ha 2010-ben nem alakítjuk át a Magyarországot, ma kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne ebben az országban”.

Végezetül karácsonyra ugyanazt üzente, mint amit a kormánypárti TV2 Tényeknek adott nyilatkozatában: a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” keresztény tanításnak szerinte a második felére kell figyelni, értékelni kell a saját eredményeket.

A bíboros szerint az utóbbi években általában azt éljük meg, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem "ránk szakad".