„A Józsefvárosban nőttem fel, Molnár Ferenc tolla által jól ismert Füvészkert közvetlen szomszédságában, egy három utcával határos, kalandokat rejtő telepen, ahol édesanyám révén volt szolgálati lakásunk” – ezzel a mondattal kezdődik Juhász Péter Pál egy, a 444-hez eljutott 2015-ös önéletrajzának Szakmai bemutatkozás című fejezete.
A folytatás így szól: „A végeláthatatlan téglakerítés nem csak telekhatár volt, hanem két eltérő lét határa. A tágas világos kertes ház az összkomfort innen, és a falon túli szobakonyhák, zsáklakások, alagsori doh sajátos világa. Persze gyerekként sem kerítés, sem a társadalmi különbség nem volt akadály, a barátságok s szerelmek minden környékbeli gyerek számára ugyanazon grundokon szövődtek. Az elfogadást, mint alapértéket otthon tanultam, bárkit is vittem haza, anyám mindig jó szóval, meleg teával invitálta, és ha az élet úgy kívánta, volt helye az asztalnál is.” Juhász Péter Pál ezután leszögezi, talán más pályán a fentieknek nem is szentelne sorokat, de
„ez az indíttatás volt, ami már óvodás gyerekekkel végzett munkám során arra késztetett, hogy a lentről jövőt felkaroljam, az elesettet felsegítsem, keressem a jót és szerethetőt abban is, aki a margóra szorult”.
A portál a Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel, kényszermunkával, több sértett sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel, szexuális erőszakkal, gyermekprostitúció kihasználásával, valamint közfeladati helyzettel való visszaéléssel gyanúsított egykori igazgatójának két önéletrajzát is megszerezte, az egyik 2014-es, a másik 2015-ös keltezésű. Ebben az időben Juhász már évek óta a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója volt. Bár a portál nem tudta minden megjelölt munkahelyről megállapítani, hogy Juhász valóban dolgozott-e ezeken a helyeken, a legtöbb ponton az önéletrajz összhangban van azzal, amit már ismerni a volt igazgató karrierútjáról.
Vannak viszont meglepő újdonságok, Juhász ugyanis az önéletrajzaiban azt írja,
mellékállásban, illetve megbízási szerződés alapján 2000 és 2001 között a Szociális és Családügyi Minisztériumban, valamint az Ifjúsági és Sport Minisztériumban vállalt munkát.
A portál megjegyzi, ebben az időszakban ezeket a minisztériumot fideszes politikusok vezették, az Ifjúsági és Sport Minisztériumot Deutsch Tamás, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot Gógl Árpád 2001-ig, utána Mikola István.
Juhász Péter Pált most már szexuális erőszakkal és gyermekprostitúció kihasználásával is gyanúsítjákA 24.hu összefoglalója szerint a cikkből kiderül az is:
Juhász azt állítja az önéletrajzában, hogy 2000 és 2001 között részt vett a Nemzeti Stratégia a Kábítószer Probléma Visszaszorítására szakmai anyag előkészítésében.
a 2002-es kormányváltás után nem kapott minisztériumi (mellék-)állást, legalábbis az önéletrajza szerint csak 2010 után jutott ismét szerephez: 2010-től 2011-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak is bedolgozott, majd az akkori nemzeti erőforrás miniszter, Réthelyi Miklós kinevezte a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójává 2011 augusztusában.
életrajza szerint „a tágabb szakmai térben és a Szőlő utcában szerzett tapasztalatokkal felvértezve” mondott igent 2012-ben arra a „megtisztelő szakmai felkérésre”, hogy segítse a „Javítóintézeti ellátás biztosítása fiúk részére a Dunántúlon” című szakmai projekt megvalósulását.
az önéletrajz egyik érdekes eleme, hogy utal benne az üzleti szférában szerzett tapasztalataira, konkrétan „irányítási, menedzselési tapasztalatokra”.
Juhász Péter Pál egyik életrajzában szerepel az is, „Nem tudom munkám tárgyát, az embert, az »ő« és »én« indivíduma nélkül értelmezni. Ez a folyamat az egyénből indul ki, végigkíséri őt a társadalom irányába mutató kötelékeken, mellérendeli az egyén szükségletrendszerét, amit kiegészít az enyémből fakadó hasonló egységekkel. Ez a párhuzam köt azokhoz, akiknek segítek, és rajtuk keresztül kapcsolódom a szervezeti szintekhez, melyekben akár magukért a szervezetekért és a tágabb egységekért tudok elköteleződni”.
Az önéletrajzát a következő gondolatokkal zárja: „A szervezeten keresztül újabb személyek lépnek be a viszonyítási és kapcsolati rendszerembe, akik akár mint munkatársak, akár mint gyerekek a tényleges interperszonális kapcsolatokon keresztül válnak az elköteleződés, ragaszkodás, segíteni akarás, immáron kétirányú folyamatának részesévé. Az intézmények felé való elköteleződés a struktúra jobbítása, eredményesebb működtetése, akár fejlesztése nyomán realizálódik szakmai életutamban, melynek kutatások, nemzetközi kapcsolódások, vagy bármely más aktuálisan kihívást jelentő szakmai munkában való részvétel ad extra potenciált.”
Lemondott a Szőlő utcai javítóintézet múlt héten kinevezett igazgatója isTotális volt a kontroll a Szőlő utcában, Juhász Péter Pál gyakorlatilag kasztokba sorolta a gyerekeketKiderült, ki lett a a Szőlő utcai javítóintézet új igazgatója