Az idei, vagyis a 2025/2026-os tanévben 31 410 tanuló részére oktatják a honvédelem tantárgyat – vette észre a Népszava a Honvédelmi Minisztérium válaszát, amit a Szülői Hang Közösség adatigénylésére küldtek. A szaktárca tájékoztatása szerint a gimnáziumokban 8837 fő, a technikumokban 21 570 fő, és más intézménytípusokban pedig összesen 1503 diák vesz részt a honvédelmi oktatásban.
Az adatokból az látszik, hogy az előző tanévhez képest jelentősen megemelkedett azoknak az iskoláknak a száma, ahol bevezették a honvédelem tantárgy oktatását. A Szülői Hang előző adatkérésére a minisztérium még arról írt, hogy a 2024/2025-ös tanévben még csak 13 590 diák tanulta ezt a tárgyat: 2549 gimnazista és 11 041 technikumi tanuló. Mindez az elmúlt tanévben 141 középiskolát, az idei tanévben viszont már 389 középiskolát jelent.
A honvédelem mint tantárgy oktatása a 2023/2024-es tanévben kezdődött, a célja pedig elsősorban az – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szavai szerint –, hogy erősítse a haza iránti elkötelezettséget, tudatosítsa a középiskolások körében a haza védelméhez kapcsolódó állampolgári kötelességeket, a közösség- és egymás iránti tiszteletet. A tantárgyat “katonaoktatók” tanítják, akiket úgy is lehet alkalmazni, ha nincs pedagógiai végzettségük. A miniszter korábbi tájékoztatása szerint a tananyaghoz gyakorlati foglalkozások is kapcsolódnak, mint egészségügyi és életmentési alapismeretek, túlélési és táborozástechnikai alapismeretek.
Szeptembertől már csaknem 400 középiskolában lesz honvédelem tantárgy, a 8-14 évesek számára pedig Hadapród Program indul– Önmagában az, hogy a diákok néhány alkalom keretében megismerkednek a honvédelem alapjaival, lehetne támogatandó cél, mint ahogy Európa más országaiban is egyre több figyelmet szentelnek ennek az elmúlt években. De a nálunk bevezetett tantárggyal kapcsolatban sok kérdés és aggodalom felmerült, és a kormányzat nem folytatott érdemi társadalmi párbeszédet – nyilatkozta lapunknak a Szülői Hang képviselője. Miklós György szerint nem világos, mik a kormányzat honvédelmi céljai,
hiszen míg Európa más országaiban az orosz fenyegetettség miatt tartják szükségesnek az iskolai honvédelmi oktatást, addig a magyar kormány ezt a fenyegetést rendre bagatellizálja.

Emellett az egy teljes tanévre szóló tantárgyat is soknak tartják a Szülői Hang Közösségben, álláspontjuk szerint elegendő lenne a felmerülő honvédelmi kérdéseket egy néhány alkalomból álló, legfeljebb néhány hétig tartó foglalkozássorozaton megbeszélni. Miklós György úgy véli, bár a honvédelmi oktatás elvben opcionális az iskolákban, valójában az látszik, hogy az intézményeknek nem nagyon van beleszólásuk, szeretnének-e ilyen tantárgyat indítani, azt a kormányzat felülről kényszeríti rá az iskolákra. A katonaoktatókkal kapcsolatban is problémásnak tartja, hogy nem írnak elő számukra pedagógiai végzettséget.
– Ha az oktatóknak nincs pedagógiai végzettsége, akkor hogyan várhatjuk el a minőségi oktatást, és ki a felelős, ha pedagógiai probléma merül fel?
A Honvédség ugyan ad egyfajta gyorstalpaló képzést a katonaoktatóknak, de ez szülői oldalról nem elfogadható. A pedagógia egy szakma, amit nem lehet rövid gyorstalpaló tanfolyamon elsajátítani, és nem is mindenki alkalmas erre a feladatra – fogalmazott Miklós György.
Dupla dinamit: Gulyás Gergely és Szalay-Bobrovniczky Kristóf beült a harckocsibaAz Orbán-kormány kiterjeszti az oktatásban a honvédelmi neveléstKiderült, hány diák tanul Magyarországon honvédelmet a középiskolákbanIndul a honvédelem tantárgy próbaoktatása, hat középiskolában egyenruhás katona-oktatók jelennek meg
