oktatás;Honvédelmi Minisztérium;honvédelem;iskolák;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a cél az elkötelezettség erősítése

Már több mint 31 ezer diák tanul honvédelmet

A 2024/2025-ös tanévben még csak 13 590 diák tanulta ezt a tárgyat.

Az idei, vagyis a 2025/2026-os tanévben 31 410 tanuló részére oktatják a honvédelem tantárgyat – vette észre a Népszava a Honvédelmi Minisztérium válaszát, amit a Szülői Hang Közösség adatigénylésére küldtek. A szaktárca tájékoztatása szerint a gimnáziumokban 8837 fő, a technikumokban 21 570 fő, és más intézménytípusokban pedig összesen 1503 diák vesz részt a honvédelmi oktatásban.

Az adatokból az látszik, hogy az előző tanévhez képest jelentősen megemelkedett azoknak az iskoláknak a száma, ahol bevezették a honvédelem tantárgy oktatását. A Szülői Hang előző adatkérésére a minisztérium még arról írt, hogy a 2024/2025-ös tanévben még csak 13 590 diák tanulta ezt a tárgyat: 2549 gimnazista és 11 041 technikumi tanuló. Mindez az elmúlt tanévben 141 középiskolát, az idei tanévben viszont már 389 középiskolát jelent.

A honvédelem mint tantárgy oktatása a 2023/2024-es tanévben kezdődött, a célja pedig elsősorban az – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szavai szerint –, hogy erősítse a haza iránti elkötelezettséget, tudatosítsa a középiskolások körében a haza védelméhez kapcsolódó állampolgári kötelességeket, a közösség- és egymás iránti tiszteletet. A tantárgyat “katonaoktatók” tanítják, akiket úgy is lehet alkalmazni, ha nincs pedagógiai végzettségük. A miniszter korábbi tájékoztatása szerint a tananyaghoz gyakorlati foglalkozások is kapcsolódnak, mint egészségügyi és életmentési alapismeretek, túlélési és táborozástechnikai alapismeretek.

– Önmagában az, hogy a diákok néhány alkalom keretében megismerkednek a honvédelem alapjaival, lehetne támogatandó cél, mint ahogy Európa más országaiban is egyre több figyelmet szentelnek ennek az elmúlt években. De a nálunk bevezetett tantárggyal kapcsolatban sok kérdés és aggodalom felmerült, és a kormányzat nem folytatott érdemi társadalmi párbeszédet – nyilatkozta lapunknak a Szülői Hang képviselője. Miklós György szerint nem világos, mik a kormányzat honvédelmi céljai,

hiszen míg Európa más országaiban az orosz fenyegetettség miatt tartják szükségesnek az iskolai honvédelmi oktatást, addig a magyar kormány ezt a fenyegetést rendre bagatellizálja.

Vegyvédelmi tűzszerészeti bemutató egy középiskolásoknak szervezett táborban

Emellett az egy teljes tanévre szóló tantárgyat is soknak tartják a Szülői Hang Közösségben, álláspontjuk szerint elegendő lenne a felmerülő honvédelmi kérdéseket egy néhány alkalomból álló, legfeljebb néhány hétig tartó foglalkozássorozaton megbeszélni. Miklós György úgy véli, bár a honvédelmi oktatás elvben opcionális az iskolákban, valójában az látszik, hogy az intézményeknek nem nagyon van beleszólásuk, szeretnének-e ilyen tantárgyat indítani, azt a kormányzat felülről kényszeríti rá az iskolákra. A katonaoktatókkal kapcsolatban is problémásnak tartja, hogy nem írnak elő számukra pedagógiai végzettséget.

– Ha az oktatóknak nincs pedagógiai végzettsége, akkor hogyan várhatjuk el a minőségi oktatást, és ki a felelős, ha pedagógiai probléma merül fel? 

A Honvédség ugyan ad egyfajta gyorstalpaló képzést a katonaoktatóknak, de ez szülői oldalról nem elfogadható. A pedagógia egy szakma, amit nem lehet rövid gyorstalpaló tanfolyamon elsajátítani, és nem is mindenki alkalmas erre a feladatra – fogalmazott Miklós György.

A korábbi évekhez képest kevesebb szociális tüzelőt tudnak kiosztani az érintett önkormányzatok. Van, ahol a fél falu igényel támogatást.