A magyarországi üzemanyagárak szempontjából irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt három év mélypontja közelében, 64 dolláron zárt, de a kurzus, lényegében folyamatos csökkenéssel, 2022. szeptembere óta nem állt 92 dollár felett.
A kormányzati kommunikáció erről az örvendetes eseményről nem emlékezett meg. Sőt, Orbán Viktor még a múlt héten is azt nyilatkozta, hogy „Európában, nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak”. Ez három év távlatában hamis állítás. A valóság ezzel szemben, hogy az európai energiaárak, ha kilengésekkel is, de folyamatosan csökkennek. A kormánykommunikáció ugyanakkor az elmúlt három év során ezt nem érzékelte. Orbán Viktor 2021-2022-ben még teljes joggal panaszkodott az emelkedő energiaárakra. Igaz, a kormányfő, illetve az őt ismétlő propagandakórus ezt még véletlenül sem Oroszország háborút megelőző és azt követő uniós politikájával, így kiváltképp az Ukrajna mellett leginkább kiálló tagállamok gázcsapjainak 2022 nyári elzárásával magyarázta, hanem először az EU zöldítési terveivel, majd az Oroszország elleni uniós szankciókkal. Oly sokkszerű lehetett ez az élmény, hogy a kormányfő és követői láthatólag azóta is beleragadtak e tévképzetbe.
Orbán Viktor beszédeinek és interjúinak áttanulmányozásával ebből az időszakból több mint száz olyan fordulatra leltünk, amikor a kormányfő az emelkedő európai, tőzsdei vagy világpiaci energiaárakra panaszkodott.
Ezalatt mindössze három olyan nyilatkozatra bukkantunk, amikor a miniszterelnök érdemben a piaci gázárak csökkenését nyugtázta. Igaz, az elmúlt évek során a magas európai energiaárakat gyakorta már „csak” az alacsony Egyesült Államokbeli szintekkel vetette össze. Ez egyébként szakértők szerint tény, csupán annyiban árnyalható, hogy Európa és a nyersanyagokban dúskáló Amerika energiaárait alapvetően évtizedek óta ezek az arányok jellemzik.
Szijjártó Péter: Megvan, amiért jöttünk, elhárult a veszély, hogy a magyar családok energiaszámlái akár már karácsonyra a háromszorosukra dráguljanakFuramód a piaci árugrásokra a kormánykommunikáció – elsősorban Orbán Viktor és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – akár naponta több közzététellel is figyelmeztetett. Ilyen történt tavaly év végén-ez év elején a TTF megugrásakor, amit a propaganda az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő továbbításának januári leállításával hozott összefüggésbe. Bár idén februárban a közrádió riportere kérdésében az energiaárak csökkenését jelezte, Orbán Viktor válaszában rendületlenül a magas európai energiaárakra panaszkodott.
A nyár eleji izraeli-iráni katonai konfliktus napjaiban a Brent gyors emelkedéséről a magyar kormány illetékesei szintén számos posztban emlékeztek meg, a témát azonmód az EU oroszellenes kereskedelmi szankcióit illető, végül be nem váltott vétófenyegetésbe ágyazva. A Brent azt követő gyors, majd kisebb kilengések mellett lényegében azóta is tartó apadása az egyre hosszabb távú mélypontokat elérő európai gázárhoz hasonlóan azóta sem ütötte át a kormánykommunikáció ingerküszöbét. (A magyar lakossági rezsit persze mindvégig „Európa” legalacsonyabbjaként állították be, miközben számos unión kívüli európai állam olcsóbb nálunk; de a hazai helyzet sem az orosz energiának, hanem a rezsi évi ezermilliárdos állami támogatásának tudható be.)
Láthatáron a háború előtti piaci gázár
Alapvetően a kínai kereslet csökkenésével indokolta az európai gázárak esését lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az amerikai gázcseppfolyósító-kikötőknél beköszöntött váratlan hideg is csökkenti az árat, hisz a földgáz lehűtése kevesebb energiát igényel. Rövid távon ugyanakkor az európai gáztárolók viszonylag alacsony töltöttsége felfelé is húzhatja az árakat – tette hozzá a szakértő. Hosszabb távon ugyanakkor, elsősorban a kínálat várható megugrása miatt, még alacsonyabb, megawattóránként 25-30 eurós TTF-árat valószínűsít. A 2021 előtti évtized 20 eurós átlagához hozzáadva az inflációt gyakorlatilag látótérbe került a háború előtti gázár – tette hozzá. Bár emelkedésre a jelenleg ismert adatok alapján a most viszonylag olcsó Brent esetében sem számít, felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben ehhez képest nagyon felszaladt a hazai kútdíjakra is közvetlenül ható dízel tőzsdei ára. Ez pedig az orosz finomítók elleni sikeres ukrán támadásokkal még akkor is valós összefüggést mutat, ha az EU-ba (Magyarországot is beleértve) 2023 eleje óta tilos az orosz üzemanyagtermékek – így kiváltképp a gázolaj - behozatala. Azt, hogy az elmúlt két hét során a gázolaj hazai nagykereskedelmi ára számításunk szerint literenként 33 forinttal esett, szintén piaci hatásnak nevezte, jelezve, hogy a vevők hamar találtak maguknak új szállítókat.
