- Ön az alsósokhoz szokott, azokhoz a gyerekekhez, akik csüngtek minden szaván, élvezték a meseszerűen előadott bibliai történeteket, majd a felső tagozatosokhoz került, ahol már mások a kamaszok, nehezebben kezelhetők, s ez okozott nevelési nehézségeket. Tény, hogy meghúzta egy kislány haját: ha ezt nem teszi, valószínűleg nem ülnénk most is, s nem kellett volna mérlegelnünk, hogy a nemi vágyának kielégítése végett érintett-e meg lányokat, vagy sem. Ám minden szakértő megerősítette: a kislányokat nem érte trauma, önnek pedig nincsenek ilyen irányultságai – indokolta a részbeni felmentő ítéletet ma a Debreceni Törvényszéken Balláné Szentpáli Edit bíró.
Az ügyészség vádbeszéde szerint
az ötvennyolc éves hitoktató 12. életévét be nem töltött, illetve kiskorú lányokat érintett meg combjukon, melltájékon, s mivel egyikük haját fegyelmezési céllal meghúzta, azzal a tettleges becsületsértés bűntettét is elkövette.
A lányok azt mondták, jelezték ezt az osztályfőnöknek és az igazgatónak is, de nem hallgatták meg őket. Utóbbiak tagadták, hogy ilyen jelzés érkezett volna, akár a tanulóktól, akár a szülőktől, szerintük a lányok csak kitalálták a bántalmazást, mert szerették volna visszakapni előző, a papnál kevésbé szigorú volt hitoktatójukat. Az ügyész szerint a lányok szavahihetőségét az igazságügyi szakértő is megerősítette. Ők többször is ugyanúgy mutatták meg a mozdulatukat, amivel felhúzta a pólójukat és megemelte a mellüket. A feljelentést tevő édesanya szerint lánya egyik osztálytársa azt mondta neki: „Ne tessék hittanórára engedni Dorinát, mert a pap bácsi fogdossa...”
- Ha kitalált történet lenne, akkor abba belezavarodnának a sértettek
- érvelt az ügyész. A védelem viszont azt emelte ki, hogy mind a sértettek, mint a közvetett tanúk számos ellentmondásba keveredtek, ráadásul a nyomozati szakaszban tett kihallgatásukat figyelembe sem lehetne venni, mert irányított kérdéseket kaptak, s nem teremtették meg számukra azt a légkört, amiben zavartalanul és érzelmi biztonságban elmesélhették volna a történetüket. Később ezt maga a bíró is kifogásolta, mondván, Magyarországon a kiskorúak kihallatásának előírt feltételei szinte sehol nem teljesülnek.
Az ügyészség végül azt indítványozta,
hogy a bíróság ítélje határozott ideig tartó fegyházbüntetésre a papot, és tiltsa el véglegesen minden olyan tevékenységtől, ami 18 év alatti személy oktatásával, nevelésével, gyógyításával kapcsolatos, míg a védelem felmentést kért.
A pap azt hangsúlyozta: a hamis vádak miatt elveszítette a lakhelyét, a jövedelmét, a munkáját, s ő az áldozat, akinek neve mellé szégyenfolt került. Hetvennyolc napot töltött előzetesben, s ötszáznegyvenöt napja tart a bűnügyi felügyelete. Szerinte a „bicskei pedofil-ügy” súlyosan ránehezül az egyházra, s számos paptársa van, aki nem jár hitet oktatni, mert félnek, hogy úgy járhatnak, mint ő.
A Debreceni Törvényszék a papot végül az egyik kiskorú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában tettlegesen, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a férfit hitoktatói tevékenység tekintetében öt évre eltiltotta a foglalkozása gyakorlásától.
Az ítélet nem jogerős, a vádhatóság súlyosbításért, míg a védelem a teljes felmentésért fellebbezett. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
Egyértelműen átlépett egy erkölcsi vonalat
A bíróság álláspontja szerint a vádlott, mint hittan tanár, mint pedagógus egyértelműen átlépett egy erkölcsi vonalat a kiskorú sértettek tanítása, nevelése során. Az kétségtelen, hogy a gyerekek órán való viselkedése a férfit feldühítette, pedagógushoz nem méltóan viselkedett, és fegyelmezte a gyerekeket. Erőszakosan érintette őket különösen az egyik sértettet amikor a padból felállította. Ezzel megalázta a kiskorú sértetteket egymás előtt, nyilvánvalóan a kiskorú sértett szégyellte a vele történteket, aminek az osztályteremben ülő többi gyermek is szemtanúja volt. Megszégyenítő volt a hajának meghúzása, földig való lehúzása, pólójának felcsúszása - összegezte közleményében a Debreceni Törvényszék az ítélet kihirdetését követően.
A törvényszéknek öt cselekmény vonatkozásában kellett megítélni, hogy a vádlott megvalósította e bűncselekményt, és ha igen milyet. A vádlott két kiskorú sértett mellét érintette az órákról való távozást követően, az egyik kiskorú sértett haját meghúzta, combját simította, pólóját felhúzta, illetve a vádlott az órán a nőkhöz fűződő viszonyáról beszélt, a közlés formája egy paphoz, egy pedagógushoz nem volt méltó. A kiskorú sértettek érintése, valamint a vádlott nőkkel kapcsolatos kijelentése nem adott alapot semmilyen szexuális cselekmény megállapítására. A vádlott nem a nemi vágyának kielégítése végett beszélt a nőkkel való kapcsolatáról, illetőleg érintette meg a kislányokat, hanem felelőtlen magatartása által. Az egyik sértettnek a padból való felállítása kapcsán pedig minden osztálytárs elmondta, hogy véletlenül csúszott fel a lány pólója.
A vádlott valóban kihasználta a kiskorú sértettek viselkedését abban a tekintetben, hogy rendetlenek voltak az órán, így volt indoka arra, hogy őket feltartóztassa, megállítsa és ebben a pillanatban olyan helyen érintse meg a lányokat, ahol az számukra kényes. A törvényszék álláspontja szerint is mind a feltartóztatás, mind a mellérintés megtörtént ezt támasztja alá az is, hogy a sértettek az igazságügyi pszichológus szakértőnek élményszerűen adták elő a történteket, de ez nem szexuális indíttatásból történt. A szakértői vélemény szerint a sértetteket trauma nem érte. Annak viszont volt jelentősége, hogy az esetek közben a vádlottat nem a nemi vágyának felkeltése kielégítése vezette, inkább erkölcstelen pedagógusként a kiskorú lányok helyzetét kihasználta. Úgy vélte, hogy neki jogában áll a kiskorú lányokat fegyelmezni, nevelni.
Dr. Balláné dr. Szentpáli Edit bíró az ítélet indokolása során hangsúlyozta, hogy ez igaz is, mert egy pedagógusnak szép szóval, illedelmesen, lehet és kell is nevelni, hisz ez a kötelessége, de az erőszakos érintés, illetőleg serdülő kislányok mellének érintése ebbe semmiféleképpen nem tartozik.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az egyházközösség tekintetében végzett kifogástalan feladatait, a hajhúzás vonatkozásában a részbeni ténybeli beismerő vallomását. Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe az oktatása alatt álló és ezáltal befolyása alatt álló kiskorú sértettek helyzetének kihasználását.
