politika;ellenzék;előválasztás;Tisza Párt;választás 2026;

Nagyrészt nem a jelöltek személye, hanem a pártszimpátia dönt majd

„Nincs értelme az összehasonlításnak, 2022 előtt a hat ellenzéki pártnak egészen más problémára kellett reagálnia, mint ma a Tiszának”

A mostani ellenzéki előválasztás – állítja Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus – teljesen más, mint a négy évvel ezelőtti volt. Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője szerint nem ezen fog múlni, ki alakíthat kormányt.

A Tisza Párt néhány kivételtől eltekintve mind a 106 választókerületben megnevezte azt a három-három aspiránst, akik közül kiválasztják majd a Fidesszel szemben indított egyéni képviselőjelölteket. (A menetrendről lásd keretes írásunkat). Első körben a párt közössége juttathat tovább körzetenként két embert, a győztes kilétéről tartott szavazáson aztán már bárki részt vehet. Ehhez azonban regisztrálni kell.

A 2022-es parlamenti választás előtt, 2021 őszén rendezett ellenzéki előválasztás, amelyet pedig kezdetben nagy lelkesedés fogadott, rosszul sült el. Akkor nemcsak az egyéni jelöltekről, hanem az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről is (kétfordulós) előválasztás döntött, a szavazáshoz nem volt szükség regisztrációra.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus négy évvel ezelőtt hevesen ellenezte az előválasztást. Kérdésünkre, hogy lát-e érdemi különbséget a korábbi és a mostani eljárás között, beválhat-e az a módszer, amely egyszer már kudarcot vallott, felidézte: annak idején tizenkét cikkben sorolta fel az ellenérveit az általa „tragikusnak és szörnyűnek” minősített előválasztással szemben. Az alapötlettől kezdve a megvalósításig az egész konstrukciót támadta. Leginkább az lepte meg, hogy jószerével egyedül volt ezen az állásponton, miközben az ellenzéki közvélemény áradozott a csodálatosnak gondolt innovációról.

- Most teljesen más a helyzet – folytatta –, a hasonlóságok mellett számtalan a különbség. 

A korábbi előválasztásra legalább másfél évig készültek az ellenzéki összefogás pártjai, úgy, hogy közben szinte semmi mással nem foglalkoztak, csak ezzel. Fontos ügyek, fideszes botrányok sikkadtak el, minden energiájukat – és sok pénzüket – lekötötte az „idióta” előválasztás. Ráadásul a parlamenti létszámnak csupán 8 százalékát tették ki az előválasztáson nyertes jelöltek, tehát azok, akik végül bekerültek a törvényhozásba.

A mozgósítás ugyan tényleg jól sikerült, a baj csak az, hogy az ellenzéki pártok az őszi előválasztásra mozgósítottak, és nem magára az országgyűlési választásra – kifogásolta Szentpéteri Nagy Richard. Semmilyen terv nem volt arra, akár napra lebontva, hogy az ellenzéki választók érdeklődését hogyan lehet október közepétől április közepéig fenntartani.

- Ma nem erről van szó, hanem arról, hogy a Tisza nagyon gyorsan, bő egy hét leforgása alatt megrendezi az előválasztást, ami szinte elkerülhetetlen – hangsúlyozta. Új pártról beszélünk, amely kénytelen új embereket behozni a politikába: ha úgy tetszik, a föld alól is jelölteket kell toboroznia. Nem az történik, mint amit az összefogás esetében láttuk, hogy a pártok képtelenek megállapodni arról, kiket indítsanak, ezért inkább átruházzák a felelősséget a szavazókra.

Lehet, hogy a tiszás előválasztási rendszert is érhetik innen-onnan bírálatok, de már az kész csoda, hogy Magyar Péterék találtak több mint háromszáz, megfelelőnek tartott embert. Ez hihetetlenül nagy koordinációt igénylő feladat volt

 – állapította meg Szentpéteri Nagy Richard. Elismerést érdemel az is, hogy a fél tucat már ismert tiszás arcon kívül nem szivárogtak ki a potenciális jelöltek nevei. Sikerült a „radar alatt” elvégezni ezt az irdatlanul nehéz munkát. – Máshogy is lehetne csinálni? Persze. De egyszer valahogy meg kellett csinálni, a nulláról, a semmiből – fogalmazott.

Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője a különbségek között elsőként említette, hogy a korábbi előválasztás nyitottabb folyamat volt, mint a mostani. Rögtön hozzátette: ez nem értékítélet, hisz a pártoknak jogukban áll eldönteni, hogyan választják ki a jelöltjeiket. Amikor megalapozottan lehet tartani attól, hogy a másik oldal megpróbál beavatkozni az előválasztásba, akkor érthető igény Magyar Péter részéről, hogy a bizonyos mértékű kontroll lehetőségét szeretné fenntartani magának – utalt arra, hogy a pártelnök vétójoggal bír.

Nincs értelme az összehasonlításnak, 2022 előtt a hat ellenzéki pártnak egészen más problémára kellett reagálnia, mint ma a Tiszának – vélekedett Győri Gábor. Akkor a DK-tól a Jobbikig nagyon különböző pártoknak kellett közös nevezőre jutniuk egymással, ezúttal viszont egy párton, a Tiszán belül kellett egy működő rendszert kitalálni. Az, hogy előválasztáson dől el az egyéni jelöltek személye, elvileg jobb megoldás annál, mint ha a pártelnök bezárkózik a szobájába, és maga hozza meg a döntéseket.

- Nem ez a perdöntő kérdés – nyomatékosította véleményét Győri Gábor.

A kampány annyira a két pártvezetőre, Orbán Viktorra és Magyar Péterre van kihegyezve, hogy az előválasztás várhatóan nem fogja lényegesen befolyásolni a parlamenti választás kimenetelét. 

Bizonyára lesznek olyan egyéni körzetek, ahol szorosan alakul majd a verseny, de aligha a jelölt személyisége fog dönteni. A jelölt személyisége ugyanis legfeljebb csak néhány százalékot hoz vagy visz, a pártszimpátiák határozzák meg a végeredményt. Győri Gábor szerint annak is kicsi a valószínűsége, hogy az előválasztások során kiválasztott jelölteken fog múlni, melyik párt alakíthat kormányt.

Szűk határidők

November 23–án, azaz tegnap reggel 6 órától indul a jelöltállítás első fordulója, ami november 24-én, vagyis ma 19 óráig tart. Ebben a körben a Tisza közösségének tagjai választanak a három jelölt közül kettőt (a Tisza a múlt hét elején nevezte meg a választókerületenként három indulót), és azok szavazhatnak, akik már július 15-e előtt Tisza-sziget tagok voltak, vagy önkéntes szerződéssel dolgoztak a pártnál. November 25-én, azaz holnap délben következik a második forduló. Ez november 27-én 19 óráig tart. Ebben már mindenki részt vehet, aki az adott választókerületben rendelkezik lakcímmel, és a kettő aspiráns közül itt választják ki azt, aki végül az adott körzet tiszás jelöltje lesz.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője úgy véli, a főpolgármester kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé, súlyosan megszegve a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat.