külpolitika;belpolitika;Hírlevél;

Intelmek a jövő jó magyar kormányához – Népszava Hírlevél

Jelöltáradás

A hét legfontosabb belpolitikai eseménye kétségtelenül a Tisza Párt jelölt-jelöltjeinek hétfő estétől éjszakába nyúló online bemutatása volt. Az előválasztás vasárnap reggel el is kezdődött, az első forduló eredményét kedd reggel teszik közzé, lapunknak Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet elemzője úgy értékelte, az előválasztás felhajtóerő, leszereli azokat a kritikákat, hogy az egész Magyar Péter egyszemélyes show-ja. Orbán Viktor alighanem mind az egyelőre 309 jelöltet ismeri személyesen, mert már kedd reggel azzal kommentálta a Tisza Párt jelöltállítását, hogy ugyanaz „a baloldali gyülekezet”, mint négy éve. Be is indult a fideszes lejárató kampány, Magyar Péter állítása szerint nemcsak az előválasztási jelöltjei kezdték el zaklatni, hanem a családtagjaikat is, az MTVA munkatársai pedig kaptak egy központi kérdéssorthogy tudják, mivel kell bombázni a választókerületeként induló 3 aspiránst. Magyar Péter erre adott egy központi választ, aztán további jó vergődést kívánt az MTVA-nak.

Azon túl, hogy nagy Tisza-győzelem felforgathatja az egész magyar politikát, Magyar Péter pártjának egyszerűen túl kevés embere van túl sok helyre helyen kifejezetten nehéz harcba küldi ismertebb arcait a Tisza, de Bódis Kriszta végül mégsem Hadházy Ákos körzetében indul. Elnézve a jelöltjeiket, a Tisza kiválóan hozza az eddig épített emberközeli, civil narratívát. És nem a jelöltek, hanem ez a történet csap majd össze a hatalom technokrata világképével – mondta a Népszavának Bódi Mátyás választási földrajz szakértő. Tordai Bence országgyűlési képviselő szerint semmivel nem visz közelebb a kormányváltáshoz, ha a Tisza az eddig is ellenzéki körzeteket próbálja átvenni.

A Tisza jelöltállításával is foglalkozik közéleti podcastünk, a Hol élünk? friss adása, amelyben kollégáink arra a következtetésre jutottak, hogy Magyar Péter még a rendszerváltásnál is többre készül.

Rezsi, egészségügy, vasút, oktatás

Az életünk megannyi fontos területe, amelyeken a Fidesz szinte nap mint nap kudarcot vall. A családi házak nyolcvan százaléka a három legrosszabb energiaosztályba sorolható, itt kis túlzással az utcát fűtik a lakók. Az állami programok, a falusi csok nem segít, a támogatások pont a legrászorultabbakhoz, a lakhatási szegénységben élőkhöz nem jutnak el. Az oktatás helyzete is siralmas. Rekordot döntött a külföldön tanuló magyarok száma, a többség a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. Több száz tanár írt egyszerre Pintér Sándornak, hogy a tavaly bevezetett teljesítményértékelési rendszer így nincs rendben, ráadásul az oktatást nem lehet önmagában helyrehozni, előbb az egész társadalmat kell megjavítani, a demokráciát helyreállítani – mondta a Népszavának adott interjújában Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója.

Eközben már több mint 350 elhagyott csecsemő él kórházakban Magyarországon. Pintér Sándor miniszter azt ígérte, március végéig rendezik a kórházakban hagyott csecsemők sorsát. A Társaság a Szabadságjogokért jelezte, hogy éppen aznap, amikor az állami kórházak fenntartója a sajtónak elárulta, hogy vezetnek nyilvántartást a kórházi babákról és tudják a pontos számukat is, a bíróságon már azt állította, hogy nem vezet nyilvántartást róluk, és fogalma sincs ezeknek a gyerekeknek a helyzetéről. Orbán Viktor a nevelőszülői rendszerért felelős miniszterelnöki biztost nevezett ki. Megerősítette a kabinet, hogy csak 15 százalékkal nő a szociális szférában dolgozók bére, ennek nagy része a minimálbér emelésből adódik. A munkavállalói oldal tiltakozik, mert a diplomások keresete így alig változik, és folytatódik az elvándorlás.

A Demokratikus Koalíció eközben vasárnap közzétett még egy beszélgetést is a hírhedt Budapesti Javítóintézet egyik volt dolgozójával, Dobrev Klára, az ellenzéki párt elnöke pedig arról írt, a Fidesz hazudott, nem volt zárt az intézmény, és ezt az ügyészség is vizsgálja

A Népszava kérésére készült reprezentatív Publicus-kutatás szerint a magyarok csaknem egynegyede szembesült már azzal, hogy megszűnt az az állami egészségügyi szolgáltatás, amelyre éppen szüksége lett volna. Ez csak egy probléma a sok közül. Néhány hete egy közép-magyarországi intézmény hat üres álláshelyére jelentkező ápolóból négy másfél héten belül távozott, egészségpolitikai podcastünk, a Szike friss adása azt járja körül, mit talál a legtaszítóbbnak a magyar egészségügyben a Z generáció.

mentális egészséggel foglalkozó podcastünk, a Túlpörgetve vendége eközben Karafiáth Orsolya, író, költő volt, aki megrázó őszinteséggel beszél démonairól, és arról, hogyan tudja a mindennapokban leplezni őket.

Negyedmillió haláleset lett volna elkerülhető, mivel nemcsak keveset fordítunk az egészségügyre, hanem azt az összeget rosszul is költjük el – derült ki Orosz Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának előadásából.

Ütközőbakkal együtt tolatott, kisiklott egy mozdony a Budapest-Belgrád vasútvonalon. A MÁV szerint nincs nagy gond, mert az úgynevezett csonkavágányon végzett tolatásnál a jármű nem dőlt meg, és személyi sérülés sem történt. Vámosgyörkön pedig meg kellett állnia a vonatnak, miután a vizelettel teli vécé tartalma szétfolyt a padlón, aztán az utastérbe csordogált. Lázár János bejelentette, hogy Magyarország az újak mellett 80 milliárd forintért használt svájci vonatokat is vesz, a HÉV-et teljesen felújítják, és kicserélik a teljes járműparkot, kezdve a szentendreivel. 

Kollégánk Lázár János miniszterrel és Csepreghy Nándorral, a helyettesével is készített videóinterjút. Illetve készített volna, mert ők válaszul – például arra a kérdésre, hogy miért használt vonatokat vesznek – inkább mellébeszéltek, de Lázár Jánosnak annyit sikerült megállapítania, nagyon helyes volt az Index véleménycikkére alapozva felépíteni egy milliárdokba kerülő nemzeti konzultációt Magyar Péter ellen. 

Döcögő demokrácia, dübörgő diktatúra

A Fővárosi Közgyűlésben összetételénél fogva remekül lehetne gyakorolni az ügyek mentén politizálást, vagy ha úgy tetszik, a demokráciát, de ez nem igazán működik olajozottan. Ezt láthattuk a Sziget Fesztivál ügyében is, amely végül zöld utat kapott, Magyar Péter alkut kötött Gerendai Károllyal, a Sziget új tulajdonosával, és így zárt bizottsági ülésen a frakciója végül megszavazta azt a szerződést – amelyet egy hónapja elutasított. Könnyen lehet viszont, hogy egy másik, nem kevésbé fontos ügyben nem lesz megegyezés: Karácsony Gergely Tüttő Katát javasolta főpolgármester-helyettesnek, azzal hogy csak jövő júniusig, az új kormány megalakulásáig válasszák meg, amire Magyar Péter azt mondta, Karácsony Gergely  a fővárosi szocialista polip egyik intézőjét jelölte helyetteséül. Ha nem lesz megegyezés, akkor Sára Botond főispán nevez ki főpolgármester-helyettest, ami alighanem csak a Fidesznek lesz jó. Budapesti hír az is, hogy lesz gyermekjogi iroda a fővárosban, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze a gyermekjogok világnapján lapunkhoz is eljuttatott közleményében leszögezte: az egyre gyakoribb esetek arra figyelmeztetnek, hogy még hangosabban kell szólnunk a gyermekek védelméért.

A Fidesznek viszont bőven van alkalma gyakorolni jól bevált diktatórikus döntéseit. A múlt héten Karácsony Gergel, ezen a héten pedig Kiss Ambrus jelentette be, hogy ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal, akkor nem lesz meg a törvényben előírt nullszaldó, és a fővárosi cégek dolgozói januári bérének kifizetése is veszélybe kerül – Navracsics Tibor viszont csak 2026 januárra talált szabad időpontot, amikor le tud ülni tárgyalni a főpolgármesterrel a szolidaritási hozzájárulás reformjáról. A Fidesz ezen a héten számos egyéb jelét is adta a diktatórikus működésnek. Kirúgtak egy fiatal gyakornokot a KKM-ből, mert rajta volt a kiszivárgott tiszás listán,  a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig a Telexre szállt rá. 

Eközben három és fél millió forintos büntetést kapott Szabó Tímea, amiért felmutatta a fényképet a volt párja által összevert Orosz Bernadettről. Szabó Tímea mellett ezen a héten akadt egy „hétköznapi hős” is, a Somogyi Hírlap nyugdíjas terjesztője, aki nem volt hajlandó a Bors háborúval riogató ocsmány kiadványát terjeszteni. Egyáltalán nem hősies cselekedet, sőt, hogy Koncz Zsófia családokért felelős államtitkárnak az az ötlete támadt, a fidesz kampánycéllal közpénzből vásárolt nyuszimotorokat ajándékozzon Mikulásra bölcsődéseknek. Novák Katalin lemondott 5,7 milliós járandóságáról: az elnöki kegyelmi botrányba belebukó volt államfő a családi vállalkozásban fog dolgozni a jövőben.

Tombol tovább a korrupció is: Hadházy Ákos – aki a Republikon felmérés szerint ma Magyarország legnépszerűbb politikusa – leplezte le, hogy a lábatlani óvodafelújításra a 435 millió forint összköltségű projektből 760 millió forint (!) előleget már kifizettek. Pedig a kormány kormányozhatna jól is, csak el kellene olvasnia Ésik Sádor Intelmek a jövő jó magyar kormányához című könyvét, amelyről Forgács Iván beszélget a szerzővel Visszhang cimű mellékletünkben. A korrupció Magyarországon is nyomon követhető természetrajzáról adott interjút lapunknak Maíra Martini, a Transparency International korrupcióellenes szervezet igazgatója. Uniós jogot sértett az Orbán-kormány a kukakoncesszióval, az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást. De valójában átlépnek rajtunk, az EU már nem vár Orbán Viktorra, és nem is akar semmit Magyarországra kényszeríteni. Talán az sem érdekli már, hogy az amerikai kormány mentesítette Paks II-t az Oroszországot sújtó szankciók alól.

Európának nem kell Orbán, és neki sem kell Európa – de akkor hol is vagyunk valójában? Jelenleg a senki földjén, ahova viszont mindenhonnan lőnek. A jövő évi választás tétje épp ez, hogy merre tartunk -- erről is beszélget Exit című podcastünk e heti adásában Szent-Iványi István volt külügyi államtitkárral és Raskó György korábbi agrárállamtitkárral, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője.

Kollégánk, Forgács Iván Bal jobb bal című podcastünkben a baloldal nehézségeiről beszélget Kőszeghy Ferenccel. Akik kritikusan szemlélik a rendszert, előbb-utóbb a baloldalra sodródnak – véli a Mérce újságírója.

Mint a hét közepén kiderült, a Trump-adminisztráció titokban kidolgozott egy 28 pontból álló béketervet az orosz-ukrán háború lezárására. Miközben a kijevi vezetés abszurdnak nyilvánította az orosz követeléseket visszhangzó elképzeléseket – Volodimir Zelenszkij szerint az a tét, hogy Ukrajna a területeit vagy egy szövetségesét, az Egyesült Államokat veszíti el – Orbán Viktor levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy álljon be trumpi béketerv mögé, maga az amerikai elnök pedig egy ultimátumot adott, aztán elkezdte zsarolni Ukrajnát a hírszerzési információk visszatartásával és a fegyverszállítások leállításával. Mindez nem volt akadálya annak, hogy az ukránok tárgyalni kezdjenek az amerikaiakkal, akkor sem, ha erre Donald Trump már azzal hangolt, hogy Ukrajna hálátlan. Úgy tűnik, a genfi tárgyalóasztalnál már a józan ész kerekedett felül, Marco Rubio amerikai külügyminiszter már lényegi előrelépésről számolt be. Kiderült, hogy Orbán Viktor ismét egyedül maradt: a másik 26 EU-tagállam úgy döntött, tovább támogatja Ukrajnát, aminek jeleként vasárnap estére született egy brit-francia béketerv is. Ami a másik háborús felet, az agresszor Oroszországot illeti, 

Vlagyimir Putyin a békemegállapodás alapjaként tekint Donald Trump tervére, de szerinte katonailag is eléri a céljait.

Mindeközben Donald Trumpnak arra is maradt ideje, hogy aláírja az Epstein-akták megnyitásáról szóló törvényt; valamint hogy találkozzon Zohran Mamdaival New York új, demokrata polgármesterével, a tudósítások szerint a találkozó a vártnál szívélyesebbre sikeredett, ugyanakkor az amerikai elnök Truth Social nevű közösségi oldalán osztotta meg nézeteit az ellenzékről, miszerint a „lázító magatartást” tanúsító demokratákat halállal büntetné.

A szerelem hidegebb a halálnál

Ha kollegiális pillantásokkal ölni lehetne, ezt a hírlevelet már rég halottak írnák, szóval ha szabad még, bocsánatot kérünk, egyrészt annak a kicsit későn érő Fassbinder-filmnek a címével a fenti kiemelésben, másrészt alant egy sor hírrel a kultúra világából.

A friss Nobel-díjas magyar írónak, Krasznahorkai Lászlónak előbb rendeznek felolvasóestet Bécsben, mint Budapesten vagy a szülővárosában, Gyulán, igaz, saját kérésére az ő irodalmi hagyatékát is az osztrák városban őrzik, a többi között  azért, mert annyira béna a magyar kulturális kormányzat, megnéztük, nagyjából semmi habbal a Magyar Honvédség támogatásával készült akciófilm, a Sárkányok Kabul felett, de legalább 5,8 milliárd forintba került, készítettünk egy interjút Michael Weatherlyvel, az NCIS-franchise rekorderével, beszélgettük a Kultúrbrigád új helyéről, a Vörös Neonról, és miközben a magyar klubélet mély gödörben van, úgy tűnik, Magyarország még turulszoborexport-nagyhatalom is lehet egyszer. Nem voltunk túlságosan elragadtatva a Harlem Gospel Choir budapesti fellépésétől, az évek múltán visszatérő Cserhalmi György monodrámájától viszont nagyon is, vethettünk néhány pillantást a Szépművészeti Múzeum következő nagy kiállítása, a kínai agyagkatonákkal érkező Az öröklét őrei előkészületeire, a Magyar Nemzeti Galéria Tihanyi Lajos-kiállítását pedig simán be is jártuk. Tetszett. 

Az ellenzéki párt szerint ez megoldaná a 15 éve tartó devizahiteles válságot az első törvényjavaslatként, amelyet benyújtanának kormányváltás után.