A miniszterelnök nem akart véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy maradjon-e Marco Rossi a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
Orbán Viktor egy csütörtök esti videóban a Paksi FC vezetőedzőjével, Bognár Györggyel és Hajdú B. István sportújságíróval beszélte át a Magyarország–Írország világbajnoki selejtező mérkőzés tanulságait.
Mint mondta, a szövetségi kapitánnyal „kifejezetten intim, titkos sms-t váltottak”, amely magánjellegű volt. Mindösszesen annyit árult el, hogy egymást bíztatták. A kormányfő helyzetét speciálisnak nevezte, mert bár döntést tudna hozni, de nem akar, mert neki az a dolga, hogy segítsen.
„Hogy a futball világán belül milyen döntés születik, attól távol kell magunkat tartani, mint a tűztől. Azt ott kell hagyni a szövetség elnökénél, a kapitánynál, nem szabad politikai pozíciót viselő embereknek belemenni ebbe, abból csak baj van”
– fogalmazott.
A maga részéről azt mondta, segít, mindenkit bátorít és biztat, és ha valakinek szüksége van rá, keresse bátran, dönteni azonban nem szabad. Éppen ezért azt mondta, hogy ebben az ügyben sem tud mondani semmit arról, hogy Marco Rossi maradjon-e vagy sem, mert az ilyen döntés illetéktelen beavatkozás lenne egy olyan területre, amely a futballszövetség kompetenciája.
Nem sokkal később arról beszélt, az a legjobb, ha magyar edző ül a válogatott kispadján. Ha nincs, és a külföldi beválik, annak örülni kell. Szurkolói szemmel nézve azonban jelenleg – Bognár György kivételével – nem látni olyan magyar trénereket, akik nagy sikerekkel kopogtatnának.
Orbán Viktor azt mondta, az akadémiák nem kellenének, és reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva már nem lesz rájuk szükség.
Vissza lehetne térni ahhoz a rendszerhez, ahol egy klubnak van utánpótlása, tulajdonosa és elegendő pénze a profi részlegre és külön az utánpótlásra. Ha ez működik, az élet megy a maga rendjén, és az államnak nem kell beavatkoznia
– vélekedett.
Szerinte ha az állam nem venne részt az utánpótlás finanszírozásában, egy klubtulajdonosnak szinte lehetetlen lenne egyszerre fenntartani a profi csapatot és egy teljes, drága utánpótlásrendszert. Ezért kell több tehetős embert bevonni a futballba, valamint szabályozással érdekeltté tenni a cégeket, hogy tulajdonosként vagy hirdetőként jelenjenek meg. Az állam a profi futballba nem tehet pénzt, legfeljebb a gyerekfutballba és az akadémiákba. A profi szintet valójában a tévéközvetítések és a szerencsejáték-bevételek tartják életben, miközben a klubtulajdonosok így is jelentős veszteségeket viselnek; profitábilis működés ma gyakorlatilag nincs – magyarázta.
Mint fogalmazott:
„csak gazdag futballbolondokat látok, akiket becsaltunk, vagy bejöttek, vagy befertőződtek a futballba, és nagy összegeket hagynak ott. De erre nem lehet utánpótlást építeni, ezért vannak az állami akadémiarendszerek.”
Bognár György azt mondta, szakmai kifogásai vannak az akadémiákkal kapcsolatban: nem az egyéni képzés áll a középpontban, így nem kész játékosok kerülnek ki onnan, hanem egymással versenyző fiatalok. A versenyhelyzet 17–19 éves korban hasznos, de az egyéni képzés hiánya miatt újra és újra nincs megfelelő jobb vagy bal hátvéd, illetve center.
Emellett komoly gondnak tartja a gyerekek önértékelését is: ha valami egyszer sikerül technikailag, azt hiszik, már tudják, pedig valamit csak akkor lehet tudni, ha tízből kilencszer sikerül.
A Paks vezetőedzője azt mondta, szakmailag igen, emberileg azonban nem alkalmas szövetségi kapitánynak. „Én nem akarok megfelelni mindenkinek (...) nem tudnám tolerálni (...) hogy vereséget és a győzelmet is meg kell magyarázni. Nagyon hamar összevesznék sok emberrel. Ez nem lenne jó senkinek” – fogalmazott.
A miniszterelnök a beszélgetésben szót ejtett arról is, hogy a legtöbb segítséget a sporton keresztül tudja adni a kormány a szülőknek gyermekük nevelésében. Véleménye szerint itt azok a tulajdonságok jelennek meg, amelyek a mindennapi életből mára kivesztek: felelősség, áldozathozatal, fegyelem, büntetés és jutalom, vagyis azok a komoly, férfias dolgok, amelyek az öltözőben történnek. Ennél nagyobb segítséget nem tud adni a gyermekeiket nevelő magyar szülőknek, minthogy mindenhol elérhetővé teszi a civilizált sportolás körülményeit a gyerekek számára.
„Ezt persze buta módon stadionhergelésre használják, de valójában nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a szülők segítséget kapjanak a sporton keresztül a gyermeknevelésben. Ezért a sportnak stratégiai ágazatnak kell lennie. Minden falu fontos, de persze a tetején, hát a királynő ékszerének ott kell lenni, amit Puskás Stadionnak hívnak”
– tette hozzá.
