Publicus: A biztos szavazó pártválasztóknál a Tisza 48, a Fidesz 39 százalékon áll

A teljes népességet vizsgálva a Tisza Párt 33, a Fidesz 26 százalékon, míg a biztos szavazók esetében a Tisza 37, a Fidesz 32 százalékon, a biztos szavazó pártválasztóknál a Tisza 48, a Fidesz 39 százalékon áll – rögzítette a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített novemberi kutatásában.

Az októberi állapotokhoz képest, mikor is a Fidesz némiképp csökkentette hátrányát, a kormánypárt mindhárom választói csoportban hibahatáron belül, egy-egy százalékot veszített népszerűségéből. A Tisza Párt ellenben mindhárom választói csoportban erősödött egy-két százalékot, így a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos szavazó pártválasztóknál 9 százalékponttal vezet.

Kisebbfajta meglepetés, hogy a Publicus Intézet felmérése szerint a Mi Hazánk nem jutna be a parlamentbe, ha „most vasárnap rendeznék” a választást. Toroczkai László pártja a biztos szavazó pártválasztóknál szerepel a legjobban, de ez is csak 4 százalékra elég. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2-3 százalékon mozog, a Demokratikus Koalíció viszont mindhárom kategóriában eléri az ötszázalékos határt. Ennek alapján hárompárti parlament jönne létre (Tisza, Fidesz, DK), igaz, az 5-6 százalékos mutatójával a DK sem érezheti nyeregben magát.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). Persze, a bizonytalanok nagy része nem csupán pártválasztásában, hanem ebben az alapvető kérdésben is bizonytalan: 47 százalékuktól nem jött válasz.

Más kép rajzolódott ki, amikor a Publicus arról kérdezte a választókat, szerintük mi fog történni a választáson. Ebben a körben alulmaradtak azok, akik úgy gondolják, hogy a Fidesz vereséget fog szenvedni (35 százalék), azok ellenében, akik a Fidesz győzelmét vélik valószínűbbnek (42 százalék). A bizonytalanok is úgy vannak vele, hogy inkább az utóbbi variációval kalkulálnak: a kormány maradását 30 százalékuk, távozását 25 százalékuk jelölte meg esélyesebb lehetőségként.

Az ellenzéki szavazók több mint kétharmados többsége (70 százalék) jónak látná, ha a Fidesz veresége esetén „egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna”, ehhez képest eltörpül az a 18 százalék, amelyik azt támogatná, ha kizárólag tiszások alkotnák az új kabinetet.

A Publicus Intézet kutatása szerint 61 százalék elégedetlen, és csak 36 százalék elégedett azzal, „ahogyan az országban mennek a dolgok”. 

Egyre inkább a két nagy párt küzdelmére koncentrálódik a politikai verseny

Nyár után olyan érzésünk volt, és ez a számokban is visszatükröződött, hogy a Fidesz kezd erőre kapni, a Tisza Párt pedig némileg veszít népszerűségéből. Novemberre viszont ismét nőtt a különbség a két párt között a Tisza javára, visszaállt arra a szintre, ami a nyári hónapokat jellemezte – értékelte lapunknak a kutatás eredményét Pulai András, a Publicus Intézet vezetője.

– hívta fel a figyelmet egy látszólagos ellentmondásra Pulai András. Számára ezek az adatok azt mutatják, hogy a Fidesz erős kampány üzemmódban van, amivel a kormányváltás iránti vágyat ugyan nem sikerült mérsékelnie, az ebbe vetett hitet azonban igen.

Polarizálódik, egyre inkább a két nagy párt küzdelmére koncentrálódik a politikai verseny. Ennek a kisebb pártok a vesztesei, amelyek támogatottsága – szemben a korábbi hónapok trendjével – csökkent. A Publicusnál a Fidesz és a Tisza mellett jelenleg csak a DK jutna be a parlamentbe, a kutyapárton kívül már a Mi Hazánk is a küszöb alá került. Pulai András hangsúlyozta, hogy ebből egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a tendenciákat lesz érdemes vizsgálni.

Bemerevedtek a politikai preferenciák, nincs hibahatáron túli mozgás – hivatkozott a Republikon Intézet nyár óta végzett felméréseire a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratórium elnöke. Más intézetek kutatásai is ugyanerről tanúskodnak. A Republikon adataiból egyértelműen kiderül, hogy a Tisza tartja a teljes népességben 5-8 százalékpontos, a biztos szavazó pártválasztók körében 10 százalékos előnyét.

A kis pártok közül a Mi Hazánk biztos parlamenti résztvevőnek tűnik a Republikonnál, míg a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a határon táncol – közölte Horn Gábor. A kutyapártnak kicsit jobb a helyzete, mert a támogatottsága inkább felfelé, a DK-é inkább lefelé megy. Ugyanakkor az MKKP ellen szól, hogy ennek a pártnak a leginkább bizonytalanok, a legkevésbé elkötelezettek a szavazói.

A Republikon felmérése alapján a megkérdezettek több mint 80 százaléka azt ígéri, hogy „biztosan” vagy „valószínűleg” elmegy szavazni jövő tavasszal. Ez elképesztően sok, a valóságban biztosan nem lesznek ennyien – emlékeztetett a Republikon Alapítvány elnöke arra, hogy az eddigi csúcsot a 2002-es parlamenti választás (akkor még meglévő) második fordulója tartja 73,5 százalékkal. Mivel nagy a tét és a politika iránt felfokozott az érdeklődés, Horn Gábor hasonló arányra számít 2026-ban is.

– összegezte lapunknak a Závecz Research társadalomkutató intézet méréseinek eredményét Závecz Tibor ügyvezető igazgató. A biztos pártválasztókat nézve 48-37-re vezet a Tisza a kormánypárttal szemben. A Tiszának 2,8 milliós tábora van, a Fidesznek 2,4 milliós.

A Mi Hazánk, a DK és a kutyapárt – ebben a sorrendben – nagyjából azt az erőt képviseli, mint korábban. Az adatok alapján mindhárom pártnak lehet esélye a bejutásra. Bonyolítja a helyzetet – tette hozzá Závecz Tibor, hogy a Fidesznek potenciális tartalékát jelentheti a Mi Hazánk támogatóinak egy része. Ha a kormánypárt még képes onnan elvenni szavazókat, akkor elúszhat a Mi Hazánk országgyűlési részvétele.

Más irányból, de ugyanez a veszély fenyegeti a DK-t is. Závecz Tibor felidézte, hogy a Tisza Párt felépülésében és megerősödésében döntő szerepet játszottak a korábbi ellenzéki szavazók.

A kutyapárt a felmérésekben ritkán éri el az ötszázalékos küszöböt, róluk azért beszélünk – fogalmazott –, mert általában a határérték körül mozognak. Az említett pártok után nagy szünet következik, a többiek egész egyszerűen elfogytak: nekik összesen van egyszázalékos támogatottságuk.

A két nagy párt szegmentált, társadalmi csoportokra célzott üzenetekkel próbál újabb szavazókat megnyerni, de az is jól látható, hogy a még versenyben lévő kisebbek sem adják könnyen magukat. Závecz Tibor példaként említette, hogy a DK még szeptemberben bejelentette, politikusai mind a 106 választókerületben bemutatják „Dobrev Klára baloldali programját”, a minap pedig Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője is közzétette áprilisig tartó országjárása programját.