Jelentős Fidesz-előnyt mutat a Magyar Társadalomkutató friss felmérése

Jelenleg az aktív pártválasztók fele (50 százalék) a kormánypártokra szavazna, míg a Tisza Párt a voksok 40 százalékát érné el. A két legnagyobb politikai erő mellett továbbra is kizárólag a Mi Hazánk jutna be az Országgyűlésbe – derül ki a Magyar Társadalomkutató novemberi kutatásából.

A NER-közeli intézet értékelése szerint jelentős politikai mérföldkőnek tekinthető, hogy a Fidesz ismét elérte az 50 százalékos támogatottsági szintet. A választók többsége diplomáciai sikerként látta a magyar kormány amerikai útját, ami érezhetően hozzájárult a kormánypárti szavazók aktivizálódásához.

A Tisza Párt jelenleg a választók 40 százalékának támogatását élvezi, vagyis a korábbi baloldali pártok „kannibalizálását” követően nem tudta tovább növelni bázisát és új társadalmi csoportokat elérni, ugyanakkor mára a magyar politika baloldali oldalának egyetlen meghatározó tényezőjévé vált. A két nagy politikai tömb mellett változatlanul csupán a Mi Hazánk átlépné a parlamenti küszöböt, ők a voksok 5 százalékára számíthatnak.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 3 százalék, így továbbra sem került közelebb a bejutási határhoz, ahogyan a Demokratikus Koalíció (DK) sem, amely 2 százalékon áll. Az egyéb pártok összesen a választók 1 százalékát érnék el.

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy Magyarország választóinak többségét továbbra is a Fidesz–KDNP képviseli. A Magyar Társadalomkutató pártpreferencia-kutatásai szerint az elmúlt hónapok fejleményei elsősorban a Fidesz–KDNP számára hoztak kedvező eredményeket: a két politikai tábor közti különbség 8 százalékpontról 10 százalékpontra emelkedett, így a kormánypártok előnye ismét kétszámjegyű.

Az elmúlt időszak legnagyobb közéleti érdeklődést kiváltó eseménye a magyar kormány washingtoni találkozója volt, ahol sikerült fenntartani a népszerű rezsicsökkentést. Az utóbbi hetekben jelentős figyelmet kapott a háromgyermekes anyák szja-mentessége és a 3 százalékos lakáshitelt kínáló Otthon Start Program is. Mindezek kedvező tematizációs lehetőségeket biztosítanak a kormánypártok számára.

Ezzel egy időben a Tisza Párt nyár óta látványos belső és külső nehézségekkel szembesül: több, a mozgalomhoz köthető személy ügye vált botrányossá, miközben adó- és nyugdíjpolitikára vonatkozó, idő előtt kiszivárgott elképzeléseik kifejezetten kedvezőtlen társadalmi fogadtatást kaptak.

A szervezetépítés üteme sem követte a korábbi ígéreteket: a szeptember 30-ra kitűzött jelöltállítást elhalasztották, és mindeddig nem tudtak olyan politikusi csapatot bemutatni, amely ellensúlyozni tudná a mozgalom „one-man show” jellegére vonatkozó bírálatokat.