Megmozdulást akarnak a szociális dolgozók addig, amíg az Orbán-kormány kitér az érdemi döntések elől

- Egyre többen kiállnak magukért, elmúlt a félelmük, változást akarnak - így jellemezte a parlament elé szervezett szerdai flashmob résztvevőit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Boros Péterné a Szociális Munka Napjára szervezett eseménnyel összefüggésben lapunknak úgy fogalmazott: nagyon jó hangulatú rendezvény volt, a várt 200-250 embernél lényegesen többen, félezren eljöttek, sokan vidékről utaztak, volt aki Szegedről, Pécsről érkezett. A szociális ágazat bérei mellett sok szakmai ügy is szóba került, például a munkaerőhiány okozta nehézség és felelősség kérdése.

Boros Péterné úgy fogalmazott:

A találkozó célja az volt, hogy az érdekvédők és a dolgozók kifejezzék elégedetlenségüket a kormány által meghirdetett 15 százalékos béremeléssel összefüggésben. 2022-ben volt utoljára szociális ágazati pótlékemelés, azóta csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével nőttek a fizetések. A miniszterelnök januárban nagy, áttörés jellegű bérfejlesztésről beszélt, ám Boros Péterné szerint a 15 százalék nem nevezhető annak.

Az eseményre meghívták Varga Zoltánt, az Országgyűlés népjóléti bizottságának DK-s elnökét, ám hiába várták a bizottság kormánypárti tagjait, például Selmeczi Gabriellát, Hornung Ágnest, Bartos Mónikát, illetve a KDNP-s Hollik Istvánt is, ők nem éltek a lehetőséggel. Részt vett viszont az eseményen többek között Szabó Tímea, Komjáthi Imre és Komáromi Zoltán is.

Mint arról beszámoltunk, Gulyás Gergely nemrég közölte: a szociális ágazatban január elsejével 15 százalékos béremelést hajtanak végre. A szakmai szervezetekkel erről nem egyeztettek. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke akkor lapunknak azt mondta, az egyik javaslatuk biztosan az lett volna, hogy a diplomások relatív bérhátrányával kezdjenek valamit. Az utolsó, hasonló módszer szerint végrehajtott emelés 2022-ben volt, azóta a minimálbér és a bérminimum tovább emelkedett, de a diplomásoknak nem jutott szinte semmi. Így alakult ki az a helyzet, hogy aki most a bértábla alján van, 2022 óta 60 százalékkal keres többet, egy egyetemi végzettségű, 40 éve a pályán tartózkodó kolléga meg csak 31 százalékkal.