Szerdán újra a Müpában ad koncertet a világ egyik legsikeresebb zenekara, az idén 125 éves Bécsi Szimfonikusok, amely 2021-ben lelkes fogadtatásban részesült a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A zenekar a bécsi zenei élet egyik legfontosabb intézménye, a klasszikus és romantikus repertoár mellett rendszeresen bemutat kortárs műveket is. Székhelye a híres Wiener Konzerthaus, ahol rezidens zenekarként működik, de a Musikvereinben és világszerte is gyakran fellép. Az elmúlt évtizedekben olyan neves karmesterek irányították, mint Herbert von Karajan, Wolfgang Sawallisch vagy Philippe Jordan. Az együttes vezető karmestere 2023 óta a fagottművészből dirigenssé lett tehetséges cseh muzsikus, Petr Popelka.
Virtuóz szólistájuk, a kiváló orosz zongoraművésznő, Anna Vinnitskaya nemzetközi karrierje 2007-ben indult el, amikor megnyerte a brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenyt. Azóta világszerte koncertezik vezető zenekarokkal és karmesterekkel, játékát a technikai tökéletesség, mély zenei érzékenység és karakteres egyéni hang jellemzi.
A koncert első számát, a korai Faust-nyitányt Wagner egy tervezett Faust-szimfónia bevezető tételének szánta. A másik két alkotás Budapesthez, illetve Bécshez kapcsolódik: Mahler I. szimfóniáját a magyar fővárosban mutatták be először, Ravel pedig az osztrák zongoristának, Paul Wittgensteinnek írta bal kézre komponált D-dúr zongoraversenyét. Wittgenstein az első világháborúban, a galíciai fronton elveszítette a jobb karját. Orosz hadifogságba került, ahol a gyógyulása alatt elhatározta, a tragédia ellenére folytatja zongorista pályáját – és bal kézre új technikát fejleszt ki. A mű lenyűgöző példája annak, hogyan tud Ravel egyetlen kéz számára is teljes, gazdag zenekari szövést és technikailag bravúros szólamot írni.
