Néhány héttel ezelőtt újabb hatalmas összegű keretszerződést kötött az állami kommunikációval megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) a vállaltan fideszes milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Mindez azt jelezte, hogy – bár a felek ezt nem verték nagydobra – az előző, még 2022 késő tavaszán kötött megállapodás 225 milliárd forintos keretösszege elfogyhatott – írja a G7. A portál – hogy ezt ellenőrizhesse – összegyűjtötte azt a több száz kommunikációs megrendelést, amely ebben az időszakban, a gigantikus szerződés keretében született.
A cikk felidézi, a kormány még 2015-ben határozta el, hogy – a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal – központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében hívták életre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, amely azóta is felügyeli a tevékenységet. Az NKOH bizonyos időközönként kiír egy több tíz (mostanában több száz) milliárd forintos keretösszegű tendert, és ezen kiválaszt néhány céget, amelyek a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért.
Az első két ilyen gigatenderen ugyan még három-három piaci szereplőt választottak ki, ezt követően azonban monopolizálódott a piac: 2018-tól minden keretmegállapodásba már csak egy cégcsoport került be. Az érintett vállalatok pedig annak a vállaltan fideszes Balásy Gyulának a tulajdonában vannak, aki cégcsoportjának köszönhetően mostanra az ország harmincadik leggazdagabb emberévé vált.
A G7 kiemeli, a hatalmas tendereken csavartak még egyet. A keretszerződést már a második alkalommal is úgy kötötték meg, hogy ugyan az papíron egy évre és egy meghatározott összegre szólt, de a megállapodást újabb gigatender nélkül meg lehetett hosszabbítani két évvel, a keretösszeget pedig kétszer fel lehetett tölteni az eredeti összegig. Ez az előző és a mostani keretmegállapodásban sem volt másképp.
Így lett az elvileg elkölthető 75 milliárd forintból végül 225 milliárd.
A portál megállapította, hogy a keretszerződés égisze alatt 2022 májusa és 2025 szeptembere között közel 440 konkrét megbízást adtak különböző állami szereplők a gigatenderen nyertes cégcsoportnak,
ezek összértéke pedig 226,9 milliárd forint volt.
Nem biztos, hogy minden megrendelésnél a teljes – szerződésben rögzített – összeget elköltötték, különösen, hogy annak 10-30 százaléka jellemzően opció volt, azaz nem kellett kötelezően lehívni. A jelek azonban a cikk szerint egyértelműen arra utalnak, hogy a 225 milliárdos büdzsét teljesen elégették.
A keretmegállapodás 14 negyedévet érintett, de ebből az elsőben mindössze két megrendelés volt, a teljes büdzséhez képest elenyésző értékben, az utolsó negyedévben pedig részben már az új keretet égették. Így érdemes 13 negyedévvel számolni, amiből közel 17,5 milliárd forintos negyedéves, és ennek megfelelően 70 milliárdos éves állami kommunikációs büdzsé adódik.
Ez közel háromszorosa annak, amiről az NKOH létrehozásánál szó volt.
A hivatal első elnöke ugyanis az alapítás környékén azt mondta, hogy azért van szükség az új rendszerre, mert azzal évi akár 15 milliárd forintot is lehet spórolni, így a korábbi 40 milliárd helyett 25 milliárd is elég lehet egy évben. Ebből lett 70.
A kommunikációs kormányzás az igazi politikai hiba, a Fidesz most a saját akadálypályáján esett hasraBár arra nem volt még példa, hogy egy negyedév alatt elköltsék az NKOH-n keresztül a teljes éves penzumot, de 2023 és 2024 utolsó három hónapjában sem voltunk ettől messze, hiszen mindkét negyedévben 24,1 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket.
A G7 megjegyzi, ehhez képest nem is annyira nagyok a kilengések éven belül, aminek az a magyarázata, hogy van egy olyan kommunikációs tevékenység, amely az egész évet végigkíséri, és folyamatosan rengeteget költ rá az állam, mégpedig a Rogán Antal-féle minisztérium propagandája.
A teljes 227 milliárd forintból több mint 130 milliárd ment el az eredetileg a kék plakátokról ismertté vált kampányokra. Ez a teljes büdzsé majdnem 60 százaléka.
A propaganda szerepe még meghatározóbb, ha csak a kormányzati költéseket nézzük. A szerződések alapján
a különböző minisztériumok és államtitkárságok teljes kommunikációs kiadásának 90 százalékát szórta el Rogán Antal tárcája.
a második legnagyobb kormányzati megrendelő a Családokért Felelős Államtitkárság volt, de ők is csak a huszonhatod részére szerződtek annak az összegnek, ami a Miniszterelnöki Kabinetirodától folyt ki ilyen célokra.
ugyanebben az időszakban az Igazságügyi minisztérium 80, az Agrárminisztérium pedig 330 millió forint értékben kötött szerződéseket a Balásy-cégekkel, utóbbi teljes egészében a Magyar Falu Programra ment el.
A portál hozzáteszi, Rogánék sem csak a kampányokra költöttek, volt saját kommunikációjuk is, rendeltek meg álláshirdetéseket, weboldalkészítést és komplex kommunikációs stratégiát is összesen 664 millió forint értékben. Így a teljes büdzséjüknek csak a 99,5 százalékát szánták a kampányokra.
A G7 cikke szerint ha ezek az egyértelműen a kormánypártok politikai céljait szolgáló kiadások nem lettek volna, akkor a vizsgált 13 negyedévben a 100 milliárdot sem érte volna el az állami kommunikációs költés. Ez átlagosan negyedévente 7,4, évesítve 29,5 milliárd forintot jelentene, ami már nincs messze a kitűzött 25 milliárdos céltól. Ha pedig ebből levesszük az állami kommunikációt monopolizáló csoport extraprofitját, akkor szinte már meg is van a kitűzött cél.
21 Kutatóközpont: A magyarok 58 százaléka szerint pártpolitikai célokat szolgál a nemzeti konzultáció