Mint a Direkt36 oknyomozó portál október eleji cikke nyomán megírtuk, a 2010-es években az EU-hoz delegált magyar diplomaták között fedésben lévő kémek is dolgoztak, akik többek között pénzért cserébe próbáltak meg beszervezni az Európai Bizottságnál dolgozó magyarokat. A legaktívabb időszakban akkor zajlott, amikor az uniós magyar diplomatákat, vagyis az Állandó Képviseletet Várhelyi Olivér vezette, aki 2019 óta az Európai Bizottságban a Magyarország által delegált uniós biztos.
A Népszava két, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a tisztviselő kamera nélkül, online csatlakozott az ülésre, megőrizte névtelenségét, ugyanakkor sok új információval nem szolgált a demokráciapajzzsal foglalkozó európai parlamenti különbizottság előtt. Ezt a testületet azért hozták létre, hogy az EU-n kívülről érkező manipulációs tevékenység elleni uniós fellépést segítsék és erősítsék az unió demokratikus ellenállóképességét.
A kémbotrány kitörésekor egyesek Várhelyi Olivér lemondását is követelték. Az Európai Parlamentben plenáris ülésen vitát is tartottak az ügyről, várhatóan más szakbizottság is tárgyalhatja még az ügyet és több képviselő javasolta, alakítsanak egy EP-s vizsgálóbizottságot. Ennek a felállításához hivatalosan az EP negyedének, vagyis 180 képviselőnek a támogatása is elégséges, gyakorlatban azonban, ha nincs többség az ötlet mögött, nem várható bizottság.
„Az ellenség belül van…” – Várhelyi Olivér felfüggesztését és Magyarország szavazati jogának megvonását követelték a magyar kémügyről tartott EP-vitábanA vizsgálóbizottság kialakításához szükség van egy jól meghatározott mandátumra, ami sorra veszi, pontosan milyen uniós jogszabályok, illetve belső intézményi szabályok esetleges megsértését szeretne vizsgálni az EP. Ennek a jogilag szilárd és jól körülbástyázott mandátumnak a meghatározása jó esetben az EP jogi szolgálatának a feladata, nekik van szakértelmük és kapacitásuk erre. Az sem egyértelmű, hogy például az Európai Bizottságnak milyen belső szabályai és rendszerei vannak a kémelhárítással kapcsolatban, amit vizsgálnának, hiszen ezek nem nyilvánosak. Az EP jogi szolgálatának a bevonásához- akik a szükséges információt be tudják kérni a Bizottságtól-, viszont a frakciók többségének a támogatására van szükség. Vagyis, ha egy-két frakció akarná csak a vizsgálóbizottság fölállítását, kevés esélyük lenne egy megfelelő mandátumot javasolni, a nem megfelelő tervet aztán a frakciók többsége lesöpörheti az asztalról, mondván jogilag nem elég szilárd a képviselők javaslata.
A kémbotrány miatt Ursula von der Leyen személyesen hallgatta meg Várhelyi OlivértUgyan a liberális, baloldali és zöld frakciókból többen szeretnének vizsgálóbizottságot, ez még akkor is kevés a többséghez, ha a jelenleg hezitáló szocialisták is beállnának a téma mögé. A konzervatív és szélsőjobboldali frakciók biztosan ellenzik a témát, és az EP-ben jelenleg az Európai Néppárt (EPP) nélkül -amelynek a Tisza párt is tagja-, nem alakítható ki többség. Eddig viszont nem látszik miért lenne a Néppárt érdeke az ügyet jobban eszkalálni. Egy ilyen ügy még az Európai Bizottság néppárti elnökére, Ursula von der Leyenre is rossz fényt vethetne. Sokan nem is tartják a vizsgálóbizottságot a jó megoldásnak.
Dobrev Klára feljelentést tesz az EU-s magyar kémügy miatt„Mi nem egy nyomozóhatóság vagyunk, ez nem így működik” - adott hangot kétségeinek Adrián Vázquez spanyol néppárti EP-képviselő a Népszava kérdésére. Az Európai Bizottság a botrány után bejelentette, elindítanak egy belső vizsgálatot, ami Vázquez szerint egy jó első lépés, de nem elégséges. Szerinte Várhelyinek azonnal föl kellene függesztenie a tevékenységét, ami az ő érdeke is lenne, hogy addig, amíg tisztázni tudja magát védje az Európai Bizottságot is. Mivel a Bizottság sem egy olyan hatóság, amely egy ilyen folyamatot végig tudna vinni, szükség volna a belga hatóságokra is. Ha valami illegális tevékenység folyt a magyar állandó képviseletről, az túlmutat a Bizottság belső keretein, magyarázta a képviselő.
