Gazdasági fókuszú tárgyalásokra készül a magyar kormány Washingtonban a magyar miniszterelnök és az USA elnöke közötti találkozón – ez hámozható ki abból a nyilatkozatból, amit Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója adott a hétvégén az állami rádiónak. Orbán Balázs a Biden-kormány által telepített "aknamező" felszámolását ígérte, mintegy politikai lózungként, de igazából az államtitkár gazdasági, energetikai és hadiipari együttműködésről és új szerződésekről beszélt. Egy, a Biden-kormányzat által telepített aknát viszont valóban hatástalaníthat Orbán Viktor Donald Trumppal való találkozóján: visszaállhat a kettős adóztatást kizáró egyezmény a két ország között. Erről már idén áprilisban tárgyalt Washingtonban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, az azóta eltelt félév elvileg elégséges arra, hogy megoldást találjanak erre a magyar szempontból fontos és kínos kérdésre.
Szijjártó Péter közölte, Orbán Viktor és delegációja a Wizz Air gépével repül az Egyesült ÁllamokbaAmikor Donald Trumpot tavaly november elején az USA elnökévé megválasztották, Orbán Viktor miniszterelnök a nagy ukrajnai béketeremtőtől azt várta, hogy segítségével a magyar gazdaság repülőrajtot vesz. Már a választási eredmény ismeretében arról beszélt, hogy egy nagy magyar–amerikai megállapodást akar kötni Trumpékkal, amelynek része lenne a kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezség újrakötése is. A nagy megállapodások egyelőre váratnak magukra, talán most eljön ennek az ideje. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter pár nap napja arról beszélt Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén, hogy Donald Trump elnök januári beiktatása óta már nyolc amerikai beruházást jelenthettek be Magyarországon, és további négy-öt előkészítés alatt áll. Az idei év tehát a magyar-amerikai gazdasági együttműködés szempontjából is különösen sikeresnek ígérkezik (…) Ahogyan számítottunk is rá, a jó politikai együttműködés mindig kedvezőbb gazdasági és befektetési feltételeket teremt."
Ezzel szemben sem idén sem az elmúlt években számottevő beruházást nem hoztak Magyarországra az USA-beli cégek, idén jellemzően a már itt lévő cégek jelentettek be kisebb nagyobb bővítéseket, de amerikai beruházási reneszánszról még korai beszélni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 végén összesen 109,4 milliárd eurónyi (jelenlegi árfolyamon számolva 42,4 ezer milliárd forint) közvetlen tőkebefektetés volt magyar gazdaságban, abból 89,7 milliárd eurónyi érkezett az Európai Unió országaiból, míg az amerikai befektetések mértéke alig 3,8 milliárd euró volt. Miközben a külföldi befektetések szinte folyamatosan nőnek a magyar gazdaságban – igaz, az utóbbi években szinte kizárólag a távol-keleti, azon belül is a kínai beruházók jönnek -, az USA-ból érkező tőke érdemben nem változott. Az MNB adatai szerint 2010-ben az amerikai befektetések értéke 3,1 milliárd euró volt, vagyis 15 év alatt az egyenleg 700 millió eurós beáramlás. Emögött voltak tőkekivonások, illetve új befektetések és ezek eredményeként alakult ki az egyenleg. Az amerikai cégek 2016-ig teljesen leépítették a közvetlen befektetéseiket, az MNB adatai szerint az befektetett amerikai tőke ekkor mínusz 1,3 milliárd euró volt, azóta épült fel a közel 4 milliárdos állomány. A hullámvasút mögött jelentős részben üzleti adózási megfontolások állhattak, részint tőkét vontak ki osztalék formájában, vagy épp a befektetések egy részét átstrukturálták off-shore, vagyis alacsony adózású országokba telepített cégeikbe és ezeken keresztül birtokolták a magyar befektetéseket. Szakértői becslések szerint a tényleges amerikai befektetések értéke megközelítheti a 10 milliárd eurót, ami a tizede a teljes befektetési állománynak. Voltak valódi kivonulások is, az elmúlt évtized egyik legnagyobb ügylete az General Electric pénzügyi részlegéhez GE Moneyhoz köthető, amikoris a cég eladta a magyar államnak a Budapest Bankot. (A bank azóta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.) A General Electric (GE) volt az első nagy amerikai befektető Magyarországon, amikor a rendszerváltás hajnalán megvásárolta a versenytárs magyar Tungsramot. Mára az egykor világhírű magyar gyár beszüntette működését. A GE továbbra is itt van, Veresegyházon két évtizede működik az erőművi turbinagyára, de a nagyobb befektetők közé sorolható a Coca-Cola, Flextronics, a Jabil Circuit vagy épp a Morgan Stanley bankház, amely elemzőrészleget üzemeltet Magyarországon.
Orbán Balázs a lemondott békecsúcsról: Ha már érdemes Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak újra találkoznia, Budapest tárt karokkal várja őketVárhatóan lesznek új megállapodások a hétvégi csúcstalálkozón, de mivel az Trump-kormányzat célja amerikai munkahelyek teremtése, illetve az amerikai befektetések ösztönzése, új gyárak építése külföldi tőkéből, nagy meglepetés lenne, ha sikerülne amerikai beruházásokat Magyarországra csábítani. Sokkal valószínűbb, hogy néhány magyar vállalat – jellemzően NER-cég – fog kétoldalú megállapodásokat bejelenteni az miniszterelnöki vizitre időzítve.
Nem várható érdemi engedmény
Szeptember végi telefonbeszélgetésüktől eltérően Donald Trump Orbán Viktorral tervezett washingtoni találkozóján valószínűleg alapvetően nem vonja vissza a Magyarország orosz olajvásárlásainak leállítására vonatkozó amerikai kérést – vélekedtek lapunknak szakértők. Az előzmények ugyanakkor kétségkívül ellentmondásosak. Az USA elvi álláspontja egyértelmű: a világ összes országára nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy azok az ukrajnai agresszióra költhető források elzárása végett ne vásároljanak többé Putyintól se olajat, se mást. Ennek érdekében a vevő államokat vámokkal fenyegetik, a gyanúba keveredő cégek pedig arra számíthatnak, hogy üzletelésüket az USA minden rendelkezésére álló eszközzel blokkolja. Ez például az Egyesült Államokon átfutó pénzügyi elszámolások miatt, a legtöbb vállalkozás végével egyenértékű. Ugyanakkor, noha az amerikai elnök az ENSZ szeptember végi közgyűlésén még abbéli reményének adott hangot, hogy a magyar kormányfőt is le tudja beszélni az orosz olajvásárlásokról, két nappal későbbi telefonbeszélgetésük után, a két állam tengerpartjának hiányára hivatkozva, a magyar és szlovák beszerzési elképzelések változatlanságát már kifejezett védelmébe vette. Az amerikai elnök ugyanakkor ezzel csak a Fidesz-propaganda szakértők által ízekre szedett érvét mondta fel. Miközben ugyanis a folyékony nyersanyag a kikötővel rendelkező államok belsejébe is jórészt csövön jut el, oroszolaj-beszerzéseiket mára - az erre külön brüsszeli felmentést kiharcoló, egyaránt a Mol által ellátott Magyarországon és Szlovákián kívül – a többiek, így a tengerpart nélküli uniós tagok is lecserélték.
Az Orbán-kormány 9,1 ezer milliárd forintot utalt a Putyin-rezsimnek kőolajért és földgázért az orosz-ukrán háború kitörése ótaWashington világ-, Brüsszel pedig uniós szinten igyekszik az államokat és a cégeket eltántorítani – a nem mellesleg emiatt egyre olcsóbb – orosz nyersolajtól. Az EU döntéshozatali szintjein is zajlik egy átfogó uniós rendelet előkészítése: ez 2026 vagy 2027 végétől mindenkinek minden orosz olaj- és gázbeszerzést tiltana. Október végén az USA is lépett: eszerint november végétől bármely cég, amely valamilyen üzleti kapcsolatba hozható a Rosznyefty és a Lukoil nevű nagy orosz olajszállítókkal, az USA tiltólistájára kerül, azaz lehúzhatja a rolót. Ez – az eddigi 19 uniós szankciós csomaghoz képest – földindulásszerű változásokat indított el. Az eddig húzódozó Kína, India és Törökország cégei sorra mondják le oroszolaj-vásárlásaikat és a Lukoil is piacra dobta külföldi érdekeltségeit. Az Orbán-kormány korábban azt közölte, hogy Magyarország egyszerűen felmentést kér ez alól Trumpnál. Példaként Németországot említik, amely három Rosznyefty-tulajdonú finomítója számára kért és kapott is ilyen engedélyt. Ez azonban félreértésen alapul. Berlin ugyanis az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után nem sokkal ezeket a finomítókat elkobozta az orosz állami olajcégtől és azok – a Moltól eltérően – ma már szintén nem Moszkvától veszik az olajat. Hasonló a helyzet a Lukoil bolgár finomítójánál is. (Bár az Egyesült Államok lépései miatt a szerb NIS pancsovai finomítójába se kerül orosz olaj, mivel annak többségi irányítója változatlanul az orosz Gazprom Nyefty, Washington nem enged. Ez déli szomszédunkat átfogó üzemanyaghiánnyal fenyegeti. Igaz, a Mol gőzerővel építi az orosz eredetű Barátság szerb irányú leágazását.) Múlt pénteken Donald Trump a magyar olajbeszerzést egyre sűrűbben firtató amerikai újságíróknak úgy fogalmazott: bár a magyar kormány kért felmentést a Rosznyefty-Lukoil-tilalom alól, azt Orbánnal ápolt barátsága ellenére nem adták meg. Kérdés, a szeptemberi esethez hasonlóan ebből a találkozón visszalép-e. Forrásaink most ilyen fordulatra nem számítanak: így szerintük legfeljebb az áprilisi választásokig kaphatunk egyfajta felmentést. Eközben ugyanakkor – a készülő uniós jogszabályok miatt is – a Molnak már nem csak finomítói felkészítésére, hanem a megrendelések konkrét lemondására is átfogó ütemtervet kell készítenie – vélték. Bár a tervezett amerikai és uniós tilalmak kijátszhatóságáról megoszlottak a vélemények, annak nagyfokú kockázataival minden forrásunk egyet értett.
Kapcsolódó, részletes kérdéssorunkra a Moltól azt a választ kaptuk, hogy a tervezett amerikai szankciók lehetséges hatásait még vizsgálják.
Le kell mondanunk az orosz olajról
A november 7-i Orbán-Trump-találkozó tétje valószínűleg nem az, hogy maradhat-e az orosz kőolaj: mivel mind az amerikaiak, mind az EU ellenzi az orosz behozatalt, legkésőbb 2027 végével alighanem búcsút kell inteni a forrásnak – véli elemzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. A reális kérdés, hogy a Molnak sikerül-e egy év haladékot kapnia a leválásra. 2026 végére ugyanis a csoport többé-kevésbé készen állhat az orosz olaj teljes körű nélkülözésére. Bár a Mol két érintett finomítóját a horvát Adria-vezetéken át is elláthatja, déli szomszédunkkal erről folyamatos a vita. A helyzetet a százhalombattai finomító két héttel ezelőtti tűzesete is nehezíti – szögezi le Pletser Tamás.
Kettős adóztatás, vargabetűkkel
A kettős adóztatás kizáró kétoldalú egyezményt még a Magyar Népköztársaság kötötte az USA-val 1979-ben, amely később kiemelkedően fontos lett, mert az amerikai befektetők az itt megszerzett jövedelmet haza tudták utalni adómentesen. A kettős adóztatás kizáró egyezmény hiánya a tőkebefektetésekben, a jövedelmek adózásában napi nehézséget okoz az érintetteknek, és rendkívül rossz üzenetértéke van annak, ha egy országnak – pláne egy uniós országnak – nincs ilyen megállapodása az USA-val. (AZ USA még Oroszországgal vagy Belarusszal sem mondta fel hasonló egyezményét.) A 1979-es megállapodást a Biden-adminisztráció mondta fel mintegy büntetésül azért, mert a magyar kormány úgymond akadályozta az EU-ban a globális minimumadó, vagyis a társasági adó minimális adókulcsának 15 százalékon való rögzítését a multinacionális cégek esetében. A minimumadó a Biden-kormány édesgyermeke volt egy ideig. Az ügy pikantériája, hogy végül az Orbán-kormány is csatlakozott a közös állásponthoz – miután elérte, hogy helyi iparűzési adó és az innovációs járulékot is beszámítsák az globális iparűzési adó alapjába –, de ekkor már késő volt. A számos okból az Orbán-kormányt bíráló Biden-adminisztráció felmondta a szerződést. Az EU és Magyarország végül bevezette a minimumadót, az egyezményt kezdeményező USA viszont az utolsó pillanatban kihátrált az ügyből.
