– Ez kellemetlen történet – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Nagy Iván Zsolt, a Blikk távozó főszerkesztője arra a kérdésre, mikor értesült arról, hogy a Ringier eladja magyarországi érdekeltségét, és NER-közelbe kerül a kiadó.
– Hétfőn reggel kaptam egy üzenetet az ügyvezető igazgatótól, Kovács Tibortól, hogy a lapindító értekezlet után menjek fel hozzájuk beszélni. Itt közölték, hogy az új tulajdonosok főszerkesztőváltást szeretnének, amire azt mondtam, nekem ez így teljesen megfelel. Mert azt már én is eldöntöttem, hogy nem fogom folytatni főszerkesztőként ebben az új felállásban – idézte fel.
Nagy Iván Zsolt elmondta, hét hónappal ezelőtt azért hívta fel őt a Ringier, hogy lenne egy feladat: a Blikk átpozicionálása, amit a kinevezése alkalmával nyomatékosítottak is. – Ez magában foglalta a szakítást a hardcore bulvárral és azt, hogy az újság legyen kevésbé harsány, kevésbé „piros”; helyette legyen inkább érdekes, olvasmányos, foglalkozzon a korábbiaknál többet közéleti vagy épp gazdasági témákkal. Ezt vállaltuk Szigeti Péterékkel (a Blikk korábbi tartalomfejlesztési és innovációs vezetője, aki a tulajdonosváltás után szintén távozott a laptól), és október közepére el is kezdett összeállni a dolog – fogalmazott. Hozzátette, a számok visszaigazolták, hogy jó az, amit csinálnak, de kiderült, hogy „az új tulajdonosok célja a visszatérés az érkezésünk előtti Blikkre, a tabloidvonal irányába”. Ez pedig nem az ő újságja, így a távozását a főszerkesztői posztról szakmai megfontolás is vezette.
A hvg.hu összefoglalója szerint Nagy Iván Zsolt a Blikk kiadójának NER-közelbe kerüléséről azt is mondta,
„a hivatalos indok, hogy ez egy racionális üzleti döntés volt, ami békés, nyugodt körülmények között elfogadható lenne. Ismerjük viszont többé-kevésbé az Indamedia vezetőinek kapcsolatrendszereit és érdekeltségeit. És mégis csak öt hónappal vagyunk a választás előtt, szóval nehéz azt feltételezni, hogy a politikai szándék teljesen hiányozna a képletből”.
Megjegyezte, a Blikk egy hatalmas közönséget elérő újság, amelyen keresztül el lehet érni adott esetben olyan szélesebb közönséget is, amelynek a tagjai nem olvasnak mondjuk Indexet, vagy alapból nem fogyasztanak közéleti tartalmakat. Hozzáfűzte, nem gondolná, hogy a Blikk hirtelen elkezdi majd ontani magából a propagandát, arról pedig, hogy olyan szinten megtörténhet-e ez, mint ahogyan az Index teszi ezt az ottani tulajdonosváltás óta, azt felelte,
„egy a tulajdonos, ezt tudom erre mondani”.
A Blikk eddigi főszerkesztője a beszélgetés során mindemellett azt mondta,
„van az a régi vicc 40-50 évvel ezelőttről, hogy ha egy szovjet mosógépgyárban elkezdenek összeszerelni valamit a munkások, akárhogy csinálják, a végén mindig kalasnyikov lesz belőle. A magyar médiapiacon ma valami hasonlóból kell kiindulni”.
„ha ma Magyarországon egy médium kormányközelben van, valamilyen formában a részévé válik a kormányzati kommunikációnak”.
amikor 7 hónappal ezelőtt felkérték főszerkesztőnek, szóba sem került, hogy eladnák a kiadót, nem volt szándék a tulajdonosváltás. Azóta, amíg főszerkesztő volt, nem tapasztalt politikai nyomásgyakorlást.
az eladás bejelentését a szerkesztőség döbbenettel fogadta, de azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy hasonlóan, mint az Indexnél 5 éve, egy emberként felálljon a teljes szerkesztőség.
