Innen már csak felfelé van út - fogalmazott az egyik szakértő a lakásépítési statisztika friss számai kapcsán, méltán, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint 2025 I–III. negyedévében mindössze 7490 új lakás épült, ami a rendkívül alacsony bázishoz képest további 14 százalékos csökkenés. A júliusban bejelentett és szeptemberben elindult Otthon Start Program és a 300 milliárd forintos állami részvétellel elindított Lakhatási Tőkeprogram hatással van a fejlesztőkre, ami a megélénkült építési kedvben látható: a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma ugyanis 37 százalékkal emelkedett, így csaknem 20 ezer új lakás építését tervezik magánszemélyek és vállalkozók. Az első félévben ugyanez - a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő lakások száma - 43 százalékkal volt több a KSH adatai szerint, és ekkor még nem jelentették be az olcsó hitelt.
Az Otthon Start Program júliusi bejelentése óta kilőttek a számok, országosan 76 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet az előző év azonos időszakához képest az ingatlan.com adatai szerint. A fix 3 százalékos hitellel gerjesztett kereslettel párhuzamosan a lakásépítés mélypontján a kínálat bővítésére is szükség van, ezt a célt szolgálja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási státusz, ami gyorsított engedélyeztetést és könnyített előírásokat biztosít a fejlesztőknek a 250 lakásosnál nagyobb, zömében OSP-kompatibilis ingatlanokat tartalmazó projektek esetén.
Erre az azonnali lakás áremelkedést okozó állami kamattámogatásos hitel iránti kereslet fenntartásához is szükség van, a 1,5 millió forintos négyzetméterár plafont egyre több használt lakás közelíti meg Budapesten, ezek versenyképes alternatívái az új lakások lesznek. Erős a területi koncentráció a lakásépítésben országosan, és Budapesten belül is, az áfa visszatérítést garantáló rozsdaövezeti státusz és az olcsó hitel segíthet a keresleti határokat tágítani. Elsősorban a külső kerületek kerülnek majd képbe és az alacsonyabb műszaki tartalommal épülő, korszerű új ingatlanok tudnak az Otthon Start árplafonja alatt maradni.
A napokban megjelent és november 15-én életbe lépő új módosítási csomag a program első jelentős finomhangolása, amiben eltörlik azt az eddigi szabályt például, hogy csak a 2022. január 1-je után szerzett építési engedélyekkel készülő új lakás vásárlására lehet igényelni. Könnyítik az építkezők dolgát azzal, hogy a hitel első részletének folyósítása a teljes önerő beépítése előtt is lehetségessé válik. Jelentős változás, hogy beszámítható lesz a TB-jogviszony azoknál az EGT/EU intézménynél dolgozóknál is, akik magyar lakóhellyel rendelkeznek. Továbbá 180 napig nem zárja ki a jogosultságot, ha valaki egyszerre két ingatlanban is tulajdonos, amennyiben az 50 százalékot nem haladja meg a tulajdonrésze.
A finomhangolások és könnyítések akkor érkeznek, amikor a kezdeti nagy roham lecsengett, a széles körben jogosulttá tett körből aki akart és képes volt, már lépett, még a brutális áremelkedések előtt lefoglalózva a kiszemelt ingatlant. Az áremelkedéseket - telek, építőanyag, munkadíj drágulását - és a befektetői vásárlókör bővülését mutatja, hogy tovább csökkent az épülő lakások mérete, országosan 4,1 négyzetméterrel 94,7 négyzetméterre a 2024. I–III. negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan a KSH közlése szerint 67,5 négyzetméter lett. Ez 1,5 millió forintos négyzetméteráron épp az Otthon Start 100 milliós árplafonja körül mozog.
