Ez a szöveg azért született, mert úgy látom, nagy a tájékozatlanság, sok a téves értelmezés a svájci indexálással kapcsolatban a politikai térben és tömegkommunikációban egyaránt. Leírom, mit tanultam a svájci indexálásról kb. ötven évvel ezelőtt.
A jóléti jövedelmeket (nyugdíj, családi pótlék, pénzbeni szociális ellátások, stb.) az infláció folyamatosan kikezdi, de értékük relatív módon akkor is csökkenhet, ha a piaci jövedelmek szintje emelkedik. A jóléti jövedelmek vásárlóértékének megőrzése a belső piac (fogyasztás) termelésre gyakorolt hatása miatt alapvető gazdasági érdek.
De az indexálás az inaktív jövedelmek vásárlóértékének megőrzésén és az infláció ellensúlyozásán túl, további fontos társadalmi célokat is szolgál: pl. a jövedelmi olló nyílásának fékezése, a társadalmi csoportok, illetve a generációk közötti szolidaritás elősegítése. Az indexálás alapja lehet a bérkiáramlás, a fogyasztói árindex, a létminimum, a GDP növekedés aránya, az aktívak jövedelme. A vegyes indexálás ezek kombinációit használó módszer.
A svájci indexálás alkalmazásának kiindulópontja, hogy az inaktív jövedelmek általában lényegesen alacsonyabbak a piaci jövedelmeknél, ezért különösen fontos az összes fenti szempont érvényesítése az indexálás során.
A svájci indexálás olyan vegyes indexálási módszer, amely vagy a bérkiáramlást vagy a fogyasztói árindexet veszi alapul, attól függően, hogy az adott (bázis)évben melyik a magasabb. Ezzel az indexálási módszerrel együttesen teljesül az indexálás négy legfontosabb célkitűzése.
Nézzünk egy összehasonlító példát. Ha a vegyes indexálás 50-50 százalékban veszi figyelembe a bérkiáramlást és az inflációt, 20 százalék bérkiáramlás és 25 százalék infláció esetén az aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot, az inaktív jövedelem 2,5 százalékot csökken; 25 százalék bérkiáramlás és 20 százalék infláció esetén aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot, az inaktív jövedelem 2,5 százalékot nő.
Nem elhanyagolható, hogy ilyen vegyes indexálás esetén kedvező piaci körülmények között is folyamatosan nyílik a jövedelmi olló. Különösen fontos e folyamat megfékezése jelenleg Magyarországon: 2025-ben a medián nyugdíj 216 ezer forint, a mediánbér 386 ezer forint, tehát a medián nyugdíj csupán a medián bér 56 százaléka.
Svájci indexálás esetén 20 százalék bérkiáramlás és 25 százalék infláció esetén aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot csökken, az inaktív jövedelem stagnál; 25 százalék bérkiáramlás és 20 százalék infláció esetén aktív jövedelem és az inaktív jövedelem vásárlóértéke egyaránt 5 százalékot nő.
Vagyis a svájci indexálás során az inaktív jövedelem stagnál vagy növekszik, de soha nem veszít a vásárlóértékéből, akkor sem, ha esetleg az infláció csökkenti a piaci jövedelmek vásárlóértékét.
A családi pótlék összegének valorizációja és beemelése az indexált jövedelmi körbe az egyenlőtlenségek további növekedése és a társadalmi leszakadás ellenében tett intézkedések első lépése lehet.)
A szerző a Wesley János Lelkészképző Főiskola szociálpolitika oktatója.
