A Szeged Televízió bevilágított stúdiójában egy ismeretlen matematikus ült velem szemben, aki a napi adás utolsó vendége volt. Az adásmenetről puskáztam le nevét, közvetlenül a beszélgetés előtt, valamikor 2020-ban március közepén. Nem is kérdezhettem másról csak a közelgő világjárványról, a Covidról, amiről a mából visszanézve semmit nem tudtunk.
A fiatal tudóst azért hívtuk be, mert matematikus csapatával járványmodellt dolgozott ki, talán elsőként a világon. Modelljüket és módszerüket ezt követően szinte minden országában alkalmazták. Számításaikkal, előrejelzéseikkel közvetlenül segítették a magyar kormány munkáját, aligha rajtuk múlott, hogy a hazai védekezés nem sikerült jobban, mint ahogy. Utólag tudom, hogy akkor pontosan abban a helyzetben voltunk, amit egy bölcs magyar író egyik esszéjében úgy fogalmazott meg: az ember a történelmi változásokat ritkán éli meg történelmi felkészültségben.
A fiatalember a matematikára jellemző szenvtelenséggel és kikezdhetetlen logikával a stúdióban levezette, hogy Magyarországon hét-tíz napon belül berobban a járvány,
ami a legszigorúbb egészségügyi intézkedések bevezetését vonja majd maga után. Rávilágított, két gócpont alakult ki. Az egyik Kínában, a másik Iránban. Az utóbbi helyről kiderült, hogy nem két, hanem kétezer fertőzött található, de Európa szempontjából mégis Kína a fontos.
A matematika modell kiindulópontja az volt, hogy meg kellett becsülni, hogyan alakul, súlyosbodik a járványhelyzet Kínában, amihez hozzátette, hogy a második lépés annak felmérése: a fertőzött területről hova jutnak el az emberek, és ott hány embert fertőznek meg. Vuhanból Európába kiemelkedően a legtöbben Milánóba repültek, így a magyar matematikus csapat előre jelezte: Észak-Olaszország lesz az első, és egyben a legjobban fertőzött terület a kontinensen. Számításaikat az élet és egyben az ottani rengeteg halál igazolta.
A kutatóra jellemző szerénységgel ehhez hozzátette, hogy a vázolt járványmodell megalkotásához még matematikusnak sem kell lenni, annyira nyilvánvalóak az összefüggések és a belőlük levonható következtetések. Amikor tovább kérdeztem, úgy válaszolt: onnantól, hogy a járvány „megérkezett” Olaszországba, nem a légi utasforgalmi, hanem a nemzetközi közúti és vasúti forgalom adatai a lényegesek. Ez alapján tudni lehet, idő kérdése, mikor éri el a Covid Magyarországot. Nyugat-Európa egy-két héttel jár előttünk – zárta szavait.
Minden szavát értettem, valahogy mégis hihetetlen volt, amit elmondott. Olyan érzésem volt, hogy egy elméleti kérdésről beszélgetünk, aminek ki tudja mennyi gyakorlati következménye lesz. Az agy, a tudat talán így védekezik a rossz, a drámai hírek ellen, de mérget erre sem vennék.
Másfél évvel később magas szegedi elismerést kapott a matematikus, ebből az alkalomból interjút készítettem vele. Ekkor vallottam be a már nemzetközi hírű tudósnak, hogy hiába értettem, mégsem hittem a járványmodelljükből levonható következtetésekben.
Higgye el, ezzel hasonlóan voltam én is – válaszolta.