kutatás;október 23;békemenet;nemzeti menet;

Október 23-ai Békemenet

Kutatók vizsgálódtak a tömegben október 23-án, a békemenetesek 62 százaléka, a Nemzeti Menet résztvevőinek 52 százaléka állította, hogy nagyon érdekli a politika

A kérdezőbiztosok gyors interjúkat készítettek és kérdőíveket töltettek ki.

A Békemeneten több idős és vidéki ember vett részt, a Nemzeti Menet vonulói között viszont több volt a diplomás, és a résztvevők itt kevésbé voltak elégedettek a demokráciával – mint azt a Telex észrevette, ez derült ki abból a felmérésből, amit az ELTE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Kutatóintézete készített az október 23-i két menet résztvevői között.

A két meneten összesen 69 kérdezőbiztos töltetett ki kérdőívet a vonulókkal, hogy feltárja a résztvevők társadalmi hátterét. A Békemeneten 1125, a Nemzeti Meneten 886 embert kértek fel a válaszadásra. Utóbbin azért kevesebbet, mert a magyarázat szerint a kérdezőbiztosoknak kevesebb idejük volt: a Nemzeti Meneten rövidebb ideig tartott a gyülekező, és a tömeg sűrűsége miatt lassabban is tudtak mozogni. A megkérdezettek többségének egy hosszabb, online kérdőívet kellett kitölteniük.

A most publikált gyorsjelentés ugyanakkor nem erre épül, hanem a helyszíni gyors interjúkra, ezekből jóval kevesebb volt: a Békemeneten 143 emberrel, a Nemzeti Meneten 196-tal készítettek ilyet.

A portál összefoglalója szerint ezek alapján

  • mind a két meneten a férfiak voltak többségben, a Békemeneten 62 százalék volt az arányuk, a Nemzeti Meneten pedig 58 százalék. A fiatalok inkább a Nemzeti Menetre mentek, miközben a Békemenet résztvevőinek 48 százalékát a 60 évnél idősebbek tették ki.

  • az iskolai végzettségben a két menet közötti különbség nem jelentős, de a Békemeneten valamivel magasabb arányban vettek részt alacsonyabb végzettségűek (legfeljebb 8 osztályt végzett szakmunkások, szakiskolai végzettségűek), és alacsonyabb arányban az egyetemi diplomával rendelkezők. A Békemeneten résztvevők 37 százalékának volt egyetemi diplomája, míg a Nemzeti Menet résztvevőinél ez 48 százalék volt.

  • a Békemenet résztvevőinek mindössze egyharmada (35 százaléka) volt budapesti, 21 százaléka pedig községből érkezett, a Nemzeti Menet vonulóinak viszont több mint fele (54 százaléka) volt fővárosi, és csak 6 százaléka lakik községben.

  • a békemenetesek 68 százaléka már legalább egy hónappal korábban eldöntötte, hogy kimegy a menetre, a Nemzeti Menet résztvevőinek viszont csak a fele (50 százaléka), sőt, 9 százalékuk csak aznap döntött úgy, hogy részt vesz az eseményen. A jelentés ezt azzal magyarázza, hogy a békemenetesekben nagyobb volt az elkötelezettség, de mivel sokan vidékről érkeztek, az utazást időben meg kellett szervezniük.

  • a békemenetesek 62 százaléka, a Nemzeti Menet résztvevőinek pedig 52 százaléka vallott úgy, hogy nagyon érdekli őket a politika.

  • a fideszes Békemenet résztvevőinek 81 százaléka nagyon elégedett a magyarországi demokrácia állapotával, miközben a Nemzeti Menet vonulóinak 66 százaléka nagyon elégedetlen.

A két vonulás adatait a 2021–2022-es megmozdulásokkal is összevetették, mivel 2021 októberében és 2022 márciusában is egy időben volt fideszes és ellenzéki demonstráció. Arra jutottak:

  • a mostani Békemenet résztvevőinek összetétele nagyjából ugyanilyen volt nem, életkor és lakhely szerint, csak most már jóval kevesebb volt rajta a diplomás. A 2022-es választások előtt a Békemenet résztvevőinek 51 százalékának volt felsőfokú végzettsége, most már csak 37 százalékának, de közben a középfokú végzettséggel rendelkezők többen lettek.

  • a Nemzeti Menetet a 2021-es összellenzéki demonstrációval hasonlították össze. Ezek alapján csökkent a 60 évesnél idősebb korosztály aránya, de megnőtt a középkorú korosztály részvétele. És itt is nőtt a középfokú végzettségűek aránya. Most kevesebb volt a fővárosi résztvevő, és többen érkeztek a megyeszékhelyekről, kisebb városokból.

Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, titkárság nem segíti.