felmérés;Orbán Viktor;közvélemény-kutatás;miniszterelnök-jelölti vita;aHang;Magyar Péter;21 Kutatóközpont;

A magyarok közel kétharmada szeretne miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor és Magyar Péter között

Már a lakosság 63 százaléka támogatná, 7 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Az aHang másik felmérése szerint a legtöbben az egészségügyről, a korrupcióról és a gazdaságról szeretnének hallani egy ilyen vitában. 

Már a lakosság 63 százaléka támogatná, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter nyilvános miniszterelnök-jelölti vitán ütköztesse álláspontját. Ez szeptemberhez képest 7 százalékpontos növekedés – derül ki az aHang megrendelésére a 21 Kutatóközpont által készített októberi közvélemény-kutatásból

Mint arról lapunk is beszámolt, szeptember 15-én indult el az aHang kampánya, amely azt követeli, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt legyen nyilvános miniszterelnök-jelölti vita Orbán Viktor és Magyar Péter között. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor ugyanis lassan 20 éve nem állt ki nyílt vitára kihívóival szemben. A támogatók száma napról napra növekszik, a petíciót cikkünk megjelenéséig már több mint 60 ezren írták alá.

A mostani felmérés adatfelvétele október 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. Októberre a vita iránti igény szinte minden társadalmi csoportban nőtt, a legnagyobb ugrás a bizonytalan szavazóknál, a középfokú végzettségűeknél, valamint a 40–49 éves korosztályban történt. A nők körében szintén látványosan emelkedett a támogatottsága, 

a Fidesz-szavazók körében pedig 33-ról 35 százalékra nőtt azok aránya, akik vitát szeretnének. 

A szervezet legújabb felmérése azt is megmutatta, hogy ha lenne ilyen vita, a választók milyen témákról szeretnének benne hallani. Az egészségügy (25 százalék) és a korrupció (21 százalék) a két legfontosabbnak tartott témakör, ezeket a gazdaság és munkaerőpiac (12 százalék), valamint az oktatás (8 százalék) követik. Az aHang által megrendelt másik közvélemény-kutatásból pedig az látszik, a válaszadók közel 58 százaléka úgy látja, a nemzeti konzultációkat a kormány pártpolitikai célokra használja, és csak 22 százalék gondolja, hogy az valóban demokratikus eszköz.

„A két kutatás eredménye együtt világos képet ad: a magyar társadalom elutasítja a propagandaeszközöket, de igényt tart a párbeszédre. Az emberek nem több levelet, hanem több vitát, több felelősségvállalást és több választ várnak” – olvasható az aHang lapunkhoz eljuttatott közleményében. 

Elképesztően hullámzó, csapongó vitát folytattak a fővárosi képviselők fővárosi hatáskörökön messze kívül eső ügyekről és olyan kérdésekről, amit valójában már korábban rendeztek.