Az egyik legsürgetőbb kérdés, amire a remélt jövő évi kormányváltás után hatalomra kerülő ellenzék kénytelen választ találni, hogy mi legyen az úgynevezett független közjogi intézményekkel, illetve vezetőikkel. A parlamenti választások kimenetele a ma már csak névleg független intézményeket és vezetőiket nem érinti; bárki kerül is hatalomra, a NER-hez hű káderek a helyükön maradnak – az államfőtől kezdve a Kúria és a GVH elnökén át egészen a Médiatanácsig és az alapvető jogok biztosáig. És ne legyenek kétségeink, ők a mai ellenzékből alakult kormányt nem a törvényben előírt pártatlanságnak, hanem NER-es megbízatásuknak megfelelőn fogják kezelni: ott akadályozzák majd a működését, ahol csak tudják. Elmozdításukhoz nemcsak kétharmados többség szükséges, de megfelelő közjogi indok is, hiszen a jogállamot nem lehet (legalábbis nem fair) jogállamellenes módon visszaállítani.
Az ilyen típusú gátlásokkal nem rendelkező Fidesz a 2010-es évek elején jó néhány trükköt bevetett, hogy szabaduljon a számára kényelmetlen vezetőktől; Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét például úgy tudták mandátuma lejárta előtt elmozdítani, hogy az LB-t átnevezték Kúriává, s ennek élére új elnököt választottak. Hasonló sorsra jutott Jóri András adatvédelmi biztos; posztját megszüntették, helyette létrehozták a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amelynek élére új vezetőt neveztek ki. Utóbb mindkét eljárásról kiderült, hogy jogellenes volt, mindkettőjüknek fizetett is ezért a magyar állam.
Az Alkotmánybíróság (Ab) feladat- és hatásköreit is átrendezte a Fidesz 2011-ben, de magát az intézményt úgy tudta elfoglalni, hogy az Ab addigi 11 fős létszámát 15-re emelte, s a négy új taggal többségbe kerültek a hozzá lojális bírák. Azóta kivétel nélkül a Fidesz által jelölt tagokat választottak a testületbe, ma már mind a 15 alkotmánybíró Orbánékhoz kötődik – Polt Péter nyár eleji alkotmánybíróvá, majd Ab-elnökké választásával arról is gondoskodtak, hogy ez a jövőben se változzon. Márpedig hatalomváltás esetén az Ab tehet a leginkább keresztbe egy új kormánynak: egész egyszerűen él a Fidesz-kormányok alatt alig gyakorolt hatáskörével, a törvények normakontrolljával, s rendre alkotmányellenessé nyilvánítja az új jogszabályokat.
Több ötletet is hallottunk, hogyan kerülhető el egy ilyen helyzet; az egyik szélsőséges példa, hogy az új parlament 31 főre bővíti a mai 15 fős taglétszámot, s az újonnan választott, hozzá lojális 16 taggal többségbe kerül az Ab-ben. Ez azonban csak kétharmados többség birtokában lehetséges – és sem jogszerűnek, sem fairnek nem tekinthető. Egy másik ötlet szerint egyszerű többség esetén az Ab költségvetését kell lenullázni: fizetés nélkül talán elmegy a kedvük a bíráskodástól. Ez utóbbira reagálhatott a Fidesz, amikor a héten benyújtott egy bizottsági indítványt, amely erős anyagi, gazdasági függetlenséget biztosítana az Ab-nek a mindenkori kormánytöbbségtől.
Kétséges persze, hogy mire mennek vele, ötletekből, mint láttuk, ellenzéki oldalon sincs hiány.