Jelentést készített a vatikáni bizottság, még mindig lassú a katolikus egyház a szexuális visszaélések feltárásakor

A katolikus egyház magas rangú vezetőit bírálta a Vatikán gyermekvédelmi bizottsága csütörtökön közzétett éves jelentésében, amiért nem tesznek elég gyors és hatékony lépéseket a papi szexuális visszaélések áldozatainak támogatására – írja a Reuters.

Az 1,4 milliárd hívőt számláló katolikus egyház évtizedek óta világszerte ismétlődő botrányokkal küzd, amelyek középpontjában a visszaélések és azok eltussolása álltak. Ezek az ügyek súlyosan megrendítették az egyház hitelességét, több száz millió dollár kártérítés kifizetéséhez vezettek. A mostani jelentés az egyházi vezetőket azért is elmarasztalja, mert nem biztosítottak megfelelő tájékoztatást az áldozatok számára arról, miként kezelik bejelentéseiket, illetve felelősségre vonták-e a mulasztó püspököket. A bizottság közölte, hogy saját információkéréseikre sem kaptak minden esetben választ a védelmi protokollokkal kapcsolatban. A dokumentum szerint sok áldozat arról számolt be, hogy az egyház üres ígéretekkel, látszatintézkedésekkel és a nyílt párbeszédtől való tartós elzárkózással reagált panaszaikra.

A 103 oldalas mostani jelentés eddig a legátfogóbb elemzésnek számít a témában, amely rendszeresen bírálja az egyházi vezetést, konkrét személyeket nem nevez meg. Fő témája a visszaélések áldozatainak jóvátétele, emellett értékeli az egyház gyermekvédelmi tevékenységét 22 országban és egy vatikáni hivatalban.

A vizsgált országok között szerepelt Olaszország is, amely a katolicizmus egyik fő központja. A bizottság megállapította, hogy az ottani egyházi vezetők lassan reagáltak a papságon belüli visszaélésekre, és bírálta az olasz püspököket amiatt, hogy nem működtek szorosabban együtt a vatikáni bizottsággal. A testület által a 226 olasz egyházmegyének kiküldött gyermekvédelmi kérdőívet ugyanis csak 81-en töltötték ki. Ezzel szemben Dél-Koreában – amely szintén szerepelt az értékelésben – a részvétel teljes körű volt.

A gyermekvédelmi bizottság az első ilyen típusú testület a katolikus egyház történetében. Ferenc pápa, aki idén áprilisban hunyt el, 12 éves pápasága során kiemelt figyelmet fordított a papi visszaélések kezelésére, de eredményei vegyesek maradtak. Egyik legjelentősebb reformja egy olyan globális rendszer kialakítása volt, amely lehetővé teszi a katolikus hívek számára, hogy bejelentsék a püspököket érintő visszaélési gyanúkat vagy eltussolási eseteket. Az áldozatok és az őket támogató szervezetek ugyanakkor további intézkedéseket sürgetnek, köztük a zéró tolerancia elvének világszintű bevezetését a visszaéléssel gyanúsított papokkal szemben.

A májusban megválasztott új pápa, XIV. Leó, már több alkalommal találkozott a bizottság tagjaival, és júliusban kinevezte annak új elnökét, egy francia érseket.

A csütörtöki jelentés a Vatikánt a püspökök eltávolításával kapcsolatos átláthatatlanság miatt is bírálta. A Vatikán ugyanis ritkán indokolja ezen lépéseket, még abban az esetben sem, ha azok visszaélésekhez köthetők; többnyire csak annyit közöl, hogy a pápa elfogadta a püspök lemondását.

A jelentés kiemelte, hogy az áldozatok gyakori panasza a vezetők elszámoltathatóságának hiánya volt.

A bizottság hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az egyház nyilvánosan közölje a lemondások és eltávolítások okait, ha azok szexuális visszaélésekhez vagy hanyagsághoz kapcsolódnak.