Több mint duplájára nőtt az egészségügyi kártérítési perekre kifizetett összeg – írja a 2024. évi zárszámadási törvényjavaslat Belügyminisztériumra vonatkozó fejezete alapján az MFor.
A portál felidézi, Magyarországon szinte sosem volt megbízható adat arról, hogy pontosan hány műhibaper indult, vagy zárult le – akár peren kívüli egyezséggel –, de a zárszámadásban látható költségnövekedésből arra lehet következtetni, hogy az állami kórházakban évről évre nő a perek száma.
Mindössze arról van információ, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása alá tartozó kórházak mennyit költöttek tavaly kártérítési peres és nem peres ügyek miatt. Mint írják, a kártérítési tárgyú peres ügyekben az OKFŐ megvizsgálta az intézmények igényeit és azokat a pereket találta támogathatónak, ahol már jogerős ítélet született és a per összegszerűsége, továbbá az intézmény likviditási helyzete indokolta a támogatás odaítélését. A 2024. évi eredeti előirányzat 1 milliárd 66,6 millió forint volt, amelyet később megemeltek 677,6 millió forinttal – így jött ki összesen az 1 milliárd 744,2 millió forintos kiadás.
Mivel 2023-ban az egészségügyi kártérítésekre 814,7 millió forintot kellett költenie az államnak, ami 114 százalékos növekedés, kijelenthető, hogy több mint duplájára duzzadt a peres és peren kívüli kártérítésekre szánt összeg tavaly.
Az MFor összesítése szerint
a legtöbbet az Észak-budai Szent János Centrumkórháznak kellett erre költenie (299,3 millió forint),
utána a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (169,9 millió forint)
és a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház (111 millió forint) következett.
