A 21 Kutatóközpont felmérése azt vizsgálta, hogy milyen ügyek szolgáltattak beszédtémát a magyar társadalomban a közelmúltban. Az erről szóló elemzésben, amely a 24.hu-n jelent meg, van néhány fontos megállapítás. Az egyik: nincs olyan, hogy „mindenki erről beszél”.
Ha sajtótudósításokból, politikusok megnyilvánulásaiból vagy éppen saját véleménybuborékunkból indulunk ki, akkor azt hihetnénk, hogy az újabb gyermekvédelmi botrány, az úgynevezett Szőlő utcai ügy végigsöpört az országon. Nem egészen így van. Bár maga a hír bizonyára rengeteg emberhez eljutott, a hétköznapokban – ahogyan az elemzés fogalmaz: a vacsoraasztalnál – a magyaroknak csak kevesebb mint harmada beszélt sokat erről. Azon belül is főként az ellenzékiek.
Nincs más téma sem, ami nem csupán a politikai szekértáborokban, hanem a teljes társadalomban domináns lenne. Az ukrajnai háború vagy a Tisza Párt „adóterve” hasonló mértékben és intenzitással jött szóba, mint a Szőlő utca. Még a 3 százalékos kedvezményes lakáshitelt kínáló Otthon Start elindulása sem tudott kiemelkedni a sorból. Az Orbán Viktor által meghirdetett Digitális Polgári Körök mozgalmáról, amivel a Fidesz áttörést akart elérni, a megkérdezettek majdnem fele nem is hallott, ha igen, nem tartotta érdemesnek arra, hogy azt beszélgetés tárgyává tegye.
Mindebből adódik a 21 Kutatóközpont másik fontos megállapítása: a kampány hátralévő időszakában csak a „katartikus, rendhagyó és egyszerűen interpretálható” ügyek lehetnek képesek arra, hogy kimozgassák a választók széles rétegeit azokból az árkokból, amelyekbe az utóbbi időben bekerültek. Ha egyáltalán...
Tekintve, hogy a független közvélemény-kutató intézetek szisztematikusan a Fidesz hátrányát – esetenként jelentős hátrányát – mérik, az elemzésben olvasható végköveztetés mindenképpen biztató azok számára, akik kormányváltást szeretnének. A 21 Kutatóközpont ugyanis kódolt formában azt állítja, hogy a Tisza Párt nem pusztán győzelemre áll, hanem jó eséllyel győzni is fog. Feltéve, hogy nem történik valami egészen váratlan, „katartikus” esemény, ami ugyanúgy átalakíthatja az erőviszonyokat, mint a 2022-es választás előtt, amikor a putyini Oroszország agressziója kirobbantotta az ukrajnai háborút.
A kijelentés, hogy a Fidesz bajban van, nem a vágyvezérelt ellenzéki gondolkodás terméke. A Fidesz tényleg bajban van, ennek számtalan jelét látni. Erről tanúskodik az is, hogy sorozatban kísérletezik azokkal a módszerekkel, amelyekkel a kihívót, a kezdetben csúnyán alábecsült Magyar Pétert igyekszik ellehetetleníteni, amely módszerek azonban rendre csődöt mondanak.
Ha ez nem megy, akkor a Fidesz legalább az ellenzéki választók és aktivisták kedvét próbálja elvenni a politizálástól. Csakhogy ma már mintha a hatalom megfélemlítési technikái se működnének. Bízhatunk abban, hogy Csepeli György szociálpszichológusnak igaza volt, amikor azt nyilatkozta a Népszavának: ha a jelenlegi trend folytatódik, Magyarországon nem a félelem, hanem az ellenállók kockázatvállalási hajlandósága fog erősödni.
Gyakoribb lesz az ellenzéki személyek megfélemlítése Magyarországon, kezd 1956 őszéhez hasonlítani a helyzet