Benjamin Netanjahu;háború;Hamász;Gázai övezet;tűzszünet;Donald Trump;izraeli-palesztin konfliktus;

Hazainduló palesztin menekültek Hán Júniszban október 10-én

Hatályba lépett a gázai tűzszünet

Palesztinok tömegei indultak hazafelé a lerombolt otthonaikhoz.

Helyi idő szerint péntek délben hatályba lépett a gázai tűzszüneti megállapodás - jelentette be az izraeli hadsereg, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatban erősített meg.

Az izraeli kormány pénteken a kora reggeli órákban ratifikálta a tűzszünetet a Hamásszal, ezzel megnyílt az út az izraeli egységek részleges kivonása előtt. A Reuters azt írja, a tervek szerint a Hamász 72 órán belül szabadon engedi a 20, még életben lévő izraeli túszt, ezt követően a zsidó állam 250 palesztin foglyot, valamint további 1700, a háború alatt Gázában fogva tartott személyt enged szabadon.

A megállapodás értelmében Izrael beengedi a Gázai övezetbe az élelmiszert és orvosi segélyt szállító teherautókat, hogy a sátrakban meghúzódó, földönfutóvá tett civileknek segíthessenek, akiknek az otthonát egész városokkal együtt lerombolta az izraeli hadsereg.

Izrael a Gázai övezet nagyjából felét továbbra is megszállás alatt tartja, Benjamin Netanjahu elmondása szerint azért, hogy biztosítsák a terület demilitarizálását és a Hamász lefegyverzését. Az enklávé déli részén, Hán Júniszban néhány izraeli csapat a Reuters információi szerint elkezdett visszavonulni, de még ekkortájt is tanklövések hallatszottak. Az övezet középső területein található Nusszeirat menekülttábor környékén pénteken kora reggel még szintén lövöldözés zajait lehetett hallani. Innen szintén kezdetét vette a részleges csapatkivonás.

A tűzszünet hírére palesztinok tömegei indultak el azonnal otthonaik romjai felé. Volt, akinek nagy kő esett le a szívéről és megállapította, hogy a háza még áll. Ugyanakkor, mint mondta, a környék már nem volt ilyen szerencsés, a szomszédai otthonát elpusztították, egész kerületeket romboltak le. Más úgy nyilatkozott, még az is nagy öröm számukra, hogy legalább a házuk romjaihoz visszatérhetnek a két éve tartó szenvedés és egyik helyről a másikra menekülés után.

A Hamász száműzetésben élő vezetője, Halil Al-Hajja azt állította, garanciákat kapott az Egyesült Államoktól és más közvetítőktől arra, hogy a háborúnak vége. A még náluk lévő izraeli túszok közül 20-ról tudni úgy, hogy még életben vannak, 26-an halottak, két ember sorsa pedig ismeretlen. A Hamász közölte, hogy a holttestek felkutatása tovább tarthat, mint az életben lévők szabadon bocsátása.

Donald Trump 20 pontos tervének további lépéseiről egyelőre nincs megállapodás, így a Reuters megjegyzi, hogy az egyezségnek még lehetnek buktatói. Ezek közé tartozik a lerombolt Gázai övezet további sorsa, valamint a Hamászra vonatkozó leszerelési követelmények. Az amerikai elnök várhatóan vasárnap Egyiptomba utazik az aláírási ceremóniára. Amir Ohana, a kneszet elnöke pedig meghívta, hogy beszéljen az izraeli parlamentben.

A Hamász 2023. október 7-én hajtott végre nagyszabású terrortámadást, melyben 1200 izraelit megölt és 251 túszt ejtett. Az ezt követően indított háborúban Izrael több mint 67 ezer palesztint ölt meg, a Gázai övezet szinte egészét lerombolta és a lakosság nagy részét földönfutóvá tette, az egészségügyet lényegében megsemmisítette és éhínséget idézett elő a kétharmad Balaton méretű palesztin földsáv területén. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant korábbi izraeli védelmi miniszter és a Hamász vezetői ellen egyaránt elfogatóparancsot adott ki háborús bűncselekmények miatt. A háború brutalitása Izrael nemzetközi elszigetelődését vonta maga után és  stabil amerikai kapcsolatokat is próbára tette, a tűzszüneti megállapodáshoz Donald Trump nyomásgyakorlása is kellett.

Venezuela ellenzéki vezetőjeként élen jár a demokráciáért való küzdelemben, s az őt ért fenyegetések ellenére sem hagyta el a hazáját.