Hétfő este dróntámadás érte az Ukrajnától 2000 kilométerre fekvő nyugat-szibérai Tyumenyt. Az Astra Telegram-csatorna úgy értesült, a célpont a városban lévő antyipinói olajfinomító lehetett, ahonnan robbanások hallatszottak. Előző éjjel az ukránok Feodoszijában mértek csapást a megszállt Krím legnagyobb olajtermináljára, hatalmas tüzet okozva az orosz erőket ellátó létesítményben.
S ez csak néhány az október eleji esetek közül. A Financial Times szerint augusztus óta – amikor az orosz finomítók és az üzemanyag-elosztó rendszer elleni ukrán támadások tempója felgyorsult – Oroszország 38 nagy olajfinomítójából 16-ot ért csapás, ami miatt Moszkva kénytelen volt 30 százalékkal, a 2020 óta legalacsonyabb szintre csökkenteni a dízelolaj exportját.
A csapások nyomán országszerte súlyosbodik az üzemanyaghiány. Szeptember végén az orosz hatóságok az ellátás stabilizálása érdekében év végéig meghosszabbították a benzinexport tilalmát, de korlátozták a tengeri üzemanyag és a gázolaj exportját is. Az akadozó ellátás miatt hosszú sorok állnak a még működő benzinkutaknál, ahol a tankolás mennyiségét rendre korlátozzák – írta a BBC.
A brit közszolgálati média az orosz média hírei alapján megállapította, hogy Ukrajna idén már 48 százalékkal több ilyen sikeres dróncsapást hajtott végre, mint 2024 egészében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyarázatul egy szeptemberi beszédében kijelentette, hogy az orosz olajipar korlátozása kulcsfontosságú eszköz Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítéséhez, és „jelentősen korlátozza a háborút”.
A BBC szerint a támadások augusztusban rekordszintet értek el: 14 orosz finomítóra csaptak le ukrán drónok, szeptemberben pedig nyolcra, néhányra közülük többször is. A Volgográd közeli finomítót idén hatszor vették célba, a Moszkva közeli nagy rjazanyi üzem pedig január óta ötször volt célpont. Az ukrán csapások száma egy rövid szünetet követően lódult meg, miután Donald Trump amerikai elnök sikertelenül próbált fegyverszünetet közvetíteni Kijev és Moszkva között.
Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadó cég vezetője a BBC Verify-nak azt mondta, Ukrajna már régóta célkeresztbe vette Oroszország olaj- és gáziparát. A támadások idei sorozata ugyanakkor azt mutatja, hogy a katonai és biztonsági szolgálatok mára ezt választották „alapvető kampányuknak”, így augusztus óta legalább tíz orosz finomító kényszerült teljes vagy részleges leállásra.
Augusztus végén a Reuters arról számolt be, hogy Oroszország olajfinomító kapacitásának mintegy 17 százaléka legalább ideiglenesen kiesett. Mára ez az arány meg nem erősített jelentések szerint 40 százalék is lehet. Szergej Vakulenko, a Carnegie Russia Eurasia Centre szakértője szerint ugyanakkor a károk tényleges mértékét nehéz megmondani, mivel a legtöbb létesítmény javítható. Oroszország finomítói kapacitása emellett papíron legalább 22 százalékkal meghaladja az évi 270 millió tonnás termelést, a hazai fogyasztás pedig csak 120 millió tonna, a többit exportálják. Más szóval a helyzet nem katasztrofális, és alakulása attól függ, hogy Ukrajna a következő hónapokban képes-e lesz-e fenntartani vagy akár fokozni a támadások ütemét – írta Vakulenko.
A baj mértékére utal ugyanakkor a Reuters keddi jelentése, miszerint az Oroszországba irányuló fehérorosz benzinexport a négyszeresére nőtt szeptemberben. A Kommerszant orosz üzleti lap pedig október 1-jén azt írta, Moszkva Kínából és más ázsiai országokból készül benzint importálni.
Az Economistnak nyilatkozó Sir Lawrence Freedman brit stratégiai elemző szerint „az oroszok gondban vannak. Nem tudják ezt (a hadjáratot) megállítani, az ukránoknak pedig nincs okuk abbahagyni.” Moszkva problémáinak egy részét az ukrán drónerők által elérhető célpontok egyre bővülő száma okozza, a hatalmas terület, amelyen ezek el vannak szórva és az orosz légvédelmi képességeknek a háború elmúlt több mint három évében elszenvedett eróziója.
A brit lap szerint az oroszok helyzetén tovább ront, hogy az ukránok a Fire Point cég új, FP-5 Flamingo cirkálórakétáit is elkezdték bevetni, amelyek sokkal gyorsabbak az eddig használt FP-1-es drónoknál, hatótávolságuk kétszer akkora: több mint 3000 km, és 1150 kg-os robbanófejüknek köszönhetően hatalmas pusztítóerővel rendelkeznek.
Moszkva azonban továbbra is képes visszavágni: az elmúlt hetekben fokozta az Ukrajna olaj- és gázlétesítményeit célzó légicsapásait. Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter keddi közlése szerint Oroszország csak aznap több mint 26 támadást hajtott végre ukrán energiatermelő telephelyek ellen éppen a fűtési szezon kezdetén. Hrincsuk ezzel indokolta bejelentését, miszerint Ukrajna 30 százalékkal tervezi növelni földgázimportját a leghidegebb hónapokra.
Vagyis egyelőre nem egyértelmű, hogy ebben a párharcban melyik fél kerekedik majd fölül.
