– A francia számvevőszék tanulmánya szerint kevés gazdasági hozadéka volt a párizsi olimpiának, ráadásul drágább is lett a tervezettnél. Papírforma?
– Amikor az olimpia után megnéztem a franciák számait, akkor nagyjából kétszeres költségtúllépést prognosztizáltam, ehhez képest derült most ki, hogy a tervezettnél két és félszer került többe. Ez nem drámai különbség, hiszen ha megnézzük az 1960 óta rendezett játékok költségvetéseit, akkor átlagosan ennyivel múlja felül a terveket a valóság. Persze volt néhány kivétel, hétszeres szorzó is előfordult már, de például az athéniba konkrétan belerokkant Görögország, és a 2008-as pénzügyi világválság miatt a költségvetést ki kellett segíteni, ellenkező esetben államcsőd fenyegetett. Úgyhogy a franciák ebből a szempontból relatíve jól vizsgáztak. Ezzel együtt én nem szeretek semmilyen költségtúllépést.
– Egy népjóléti államnak ennyi belefér?
– Ha pusztán anyagi szempontból nézzük az olimpiát, akkor házigazdának lenni nem jó bolt, pénzügyi szempontból rossz befektetés. De egy olimpiát nem lehet csak így értékelni, hatalmas közösség- és nemzeti identitást építő hatása van. Ezeket az előnyöket nem szabad lebecsülni, de túlbecsülni sem kell. Ami meglepett, az az adóbevételek szerény volta. Az, hogy az összköltségnek kevesebb mint az öt százaléka jött vissza a nézők milliói által igénybe vett szolgáltatások adótételeiből. Ez drámaian kevés.
– Ez mit üzen a magyar olimpiarendezést szorgalmazóknak? Egyáltalán, a jelenkori kormányzatnak jelent bármit egy ilyen kimutatás?
– Persze, hogy van üzenete: Orbán Viktor a párizsi olimpia után közvetlenül még valami olyasmit mondott, hogy nekünk már csak néhány mobilcsarnokot kell felépíteni, majd elbontani, a stadionokkal és a többivel nagyjából megvagyunk. Nem azt vonta le tehát tanulságként, hogy úgy lett két és félszer magasabb az olimpiarendezés költsége, hogy a franciáknak lényegében megvolt a kiépült infrastruktúrájuk.
A nemzetközi, egyébként 100–150 százalékos költségtúllépés is elképesztően megterhelő lenne a hazai költségvetés szempontjából, azonban ilyen „kedvező” számokban aligha reménykedhetünk.
A 2017-es budapesti vb költségvetése 27 milliárdról indult, és végül 135 milliárdban állt meg. Az ötszörös drágulás. A mohácsi, ebben a formájában soha meg nem térülő Duna-híd a tervezett költség hatszorosáért épül – de a példákat sajnos a végtelenségig lehetne sorolni. Egy olimpiarendezésnél miért gondoljam azt, hogy ez nem lesz így?
– A francia állami ellenőrök hangsúlyozták, hogy a szervezők úgy lépték át a költségkeretet, hogy az infrastrukturális kiadásokat „általában helyesen kezelték”, ami kevésbé finoman azt jelenti: nem találtak kiugró korrupciós tételeket.
– Elég egy pillantást vetnünk Mészáros Lőrinc vagyonának növekedésére ahhoz, hogy megértsük, nálunk ez miért utópia. Az olimpia akkor is méregdrága, ha nem terheli elképesztő mértékű korrupció. Ugyanakkor Magyarország sportidentitása, éremtáblázaton elfoglalt helye alapján rendezhetne olimpiát.
De a gazdaság és a társadalom jelenlegi állapota – sajnos azt kell mondjam, még legalább egy fél generáció életét felölelő ideig – leveszi az asztalról az olimpiarendezés ügyét. Amikor az egész ország azon szörnyülködik, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszerben milyen állapotok uralkodnak, amikor az egészségügy romokban, akkor szerintem nincs olyan racionális ember, aki hezitál az olimpia elutasításával kapcsolatban. Nem fér bele. És ez a következő kormánynak sem fog beleférni. Én azt javaslom, kezdjük kicsiben. Mondjuk, próbáljunk meg 2025-ben WC-papírt és szappant biztosítani a kórházakban. Aztán legalább egy teljes napot éljünk úgy, hogy nem rohad le a vasút. És a sor végén, ha mindez sikerül, remélem eljutunk az olimpiarendezés kérdéséig is. De addig nagyon hosszú az út.
– Orbán Viktor a Harcosok Klubja nyitórendezvényén is szóba hozta a NOlimpia kampányt, mondván: van egy „kacagtató híre”, az olimpiai álomgyilkos Momentum befejezte, és a jóisten nem ver bottal.
– Az, hogy még ma is egy 2017-es történetről beszél, mutatja, kevés fájt neki ennyire: százszor, ezerszer elmondtuk, csak tisztázni szerettük volna egy népszavazáson, hogy az emberek akarják-e a több ezer milliárdot felemésztő olimpiát vagy nem. Ezt úgy is hívhatná Orbán, hogy nemzeti konzultáció… Mi emellett voltunk, de amikor valódi módon lehetett volna a magyar polgársággal konzultálni, gyáván megfutamodott. Aztán Tarlós István akkori főpolgármester mögé bújt, akinek a későbbi leváltásában szerintem ez is szerepet játszott.
– Teljesen irreális a budapesti olimpiarendezés?
– Amikor a magyar vonatok kétszázzal hasítanak, visszatértek az orvosaink, az ápolóink, a gyerekeink finn típusú iskolarendszert élvezhetnek, én nagyon örülnék, ha ott lehetnék a fiammal a megnyitón. Ez egy nemes cél, és szép keretes szerkezete lenne a mi történetünknek. Hiszek a korszakváltásban, hogy sikerül elzavarni ezt a korrupt, mihaszna és szűk látókörű politikai elitet és jönnek a progresszív, haladó szellemű európai elköteleződésű politikusok. Ha így lesz, az beindítja a gazdaság motorját, és egész pályás letámadás helyett egész pályás fejlődés indul el. De ez két, három évtized is lehet. Nagy szerencse és összefogás kell ahhoz, hogy ezt az időt lerövidítsük.
– A NOlimpia kampány utáni kormánypárti támadásoknak volt bármilyen személyes életét érintő hatása?
– Politikus vagyok, alapvetően tudtam, hogy mire számíthatok az Orbán-rendszertől.
De amikor 2023-ban az első osztályos nevelt fiam a sulija előtt megkérdezte egy óriásplakátra mutatva, hogy nekem mi közöm van a háborúhoz, az mégis szíven ütött.
Abban a pillanatban értettem meg, hogy a százmilliárdokból fizetett gyűlöletkampányok milyen mélyen mérgezik meg a mindennapjainkat. Lélekölő hatása van. Családokat szakít szét az ebédlőasztalnál, barátságokat tesz tönkre, bizalmatlanságot szül szomszéd és szomszéd között. Ez a gyűlölet aztán olyan formákat is ölthet, mint ami Jeszenszky Gézával történt néhány hete, a miniszter urat az utcán egy baltával konkrétan meg akarták ölni. Ez a mélyreható, minden magyar ember lelkét mérgező gyűlöletkeltés a Fidesz politikájának az esszenciája.
– Orbán Viktor a héten azt mondta, amíg ő lesz a miniszterelnök, nem lesz euró. Ez befolyásolhatja a magyar olimpiát?
– Az a jó hírem van, hogy ő még fél évig miniszterelnök.
