John Clarke és John M. Martinis, a Kaliforniai Egyetem kutatói, valamint Michel H. Devoret, a Yale Egyetem tudósa kapta idén a fizikai Nobel-díjat - derül ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közléséből, amit a díj Facebook-oldalán is közzétettek. Az elismerés az elektromos áramkörben való makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért járt.
A közlemény szerint a fizika egyik fő kérdése, hogy mekkora lehet a maximáis mérete egy olyan rendszernek, amely kvantummechanikai hatásokat képes bemutatni. A 2025-ös fizikai Nobel-díj nyertesei egy elektromos áramkörrel végezték kísérleteiket, amelyekben mind a kvantummechanikai alagúteffektust, mind a kvantált energiaszinteket kimutatták egy olyan rendszerben, amely elég nagy ahhoz, hogy kézben tartható legyen. Vagyis a kísérletek lényege, hogy bemutatták, a kvantummechanikai tulajdonságok makroszkopikus léptékben kézzelfoghatóvá tehetők.
A tájékoztatás szernt a szupravezető elektromos rendszer képes volt alagútrendszerként átalakulni egyik állapotból a másikba, mintha egyenesen egy falon haladna át. A díjazott kutatók azt is kimutatták, hogy a rendszer meghatározott méretű dózisokban nyelte el és bocsátotta ki az energiát, pontosan úgy, ahogy annak a kvantummechanika alapján lennie kell.
Az idei fizikai Nobel-díj lehetőséget teremtett a kvantumtechnológia következő generációjának fejlesztésére, beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket - áll a közleményben.
