külpolitika;belpolitika;Hírlevél;

Megpróbálták betiltani az igazságot, de most sem jött össze – Népszava Hírlevél

Elkezdődött a megtorlás

Az, hogy paranoiás vagy, nem azt jelenti , hogy nem üldöznek – ha szabad  ezzel a Nirvana-idézetbe bújtatott öndicsérettel kezdeni, szigorúan véve mi előre megmondtuk Juhász Péternek. Az Együtt volt elnökével, jelenlegi influenszerrel a Törésvonal című műsorunkban készítettünk interjút, amikor feltettük az óvatlan kérdést, keresték-e a hatóságok valami miatt. – Miért keresnének? – kérdezett vissza Juhász Péter, hogy aztán másnap házkutatást tartsanak nála, elvegyék a mobiltelefonját és a laptopját, egy nappal később, pénteken pedig tanúként kihallgassák abban az ügyben, amelyhez a bevallása szerint semmi köze. Vasárnap  meg is telt a Kossuth tér azon a tüntetésen, amelyet Puzsér Róbert hirdetett meg a volt politikus melletti kiállásként. Még előtte szintén a Népszava kérdésére Juhász Péter azt mondta,  az elnöki kegyelmi ügy óta nagyobb félelemben élnek az állami gondozott gyerekek, de beszélt arról is, hogy tud olyan gyermekabúzusról, amelyet a legfelső szinten sikáltak el.

A Juhász Péter elleni fellépés az első látványos akciója volt annak a megtorlásnak, amellyel Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője fenyegetőzött az Orbán-kormány minisztereit bizonyíték nélküli szóbeszéd szintjén elérő pedofilvádak miatt. A nagy kérdés az, hogy kicsoda az a „Zsolti bácsi”, aki miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy pillanatra magára vette Magyarország összes Zsoltjának a bűneit. A Momentum Mozgalom a Keleti pályaudvar falára vetítve firtatta., a Demokratikus Koalíció a Gellért-hegyre és a Margit hídra függesztett molinón kérdezte, kiről van szó, a vasárnapi tüntetésen pedig a felszólalt az a Látó János is, aki elsőként beszélt Zsolt bácsiról. Ő azt mondta, az Orbán-kormány a megfélemlítésre épít, „gyalázatosan keveset” fordít a gyermekvédelemre, amelyre a forráshiány, kiszolgáltatottság jellemző.

Hasonlóan nyilatkozott Lakatos Ádám, a 18 éves, jelenleg utógondozásban élő gyermekvédelmi aktivista is, aki szintén Törésvonal című műsorunkban a „kritikán aluli, megalázó és szánalmas” fordulatot használta arra, ami a magyarországi gyermekvédelemben történik.

Maga Semjén Zsolt egyébként az ATV-ben dicsekedett el, hogy még sohasem járt gyermekotthonban., aztán rájött, hogy ezt nem kellett volna,felhívta azt a fideszes önkormányzati képviselőt, aki a nyilvánosság előtt bírálta emiatt. Egyébként Semjén Zsolt is azt állította, a Szőlő utcai ügy sértettjei közt nincs kiskorú, minden jel szerint lehet, kiderült legalábbis, hogy a Budapesti Javítóintézet exigazgatója, Juhász Péter Pál 12 éves kora óta ismer egy lányt, akit később prostituáltként futtatott. Lapunk kérdésére a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda azt válaszolta, hogy emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és más bűncselekmény miatt folyik nyomozás a Budapesti Javítóintézetet érintő ügyben. A más bűncselekmények között lehet akár kiskorúak sérelmére elkövetett is, ezt erősíti az is, amit lapunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján fedezett fel. A honlapon egyébként régebben eltussolt ügyekről is ír a szervezet, továbbá arról, hogy folyamatosan tesznek feljelentéseket. Pintér Sándor eközben egészen elképesztő számú, tavaly született feljelentésről írt – ha tényleg ennyi bűncselekmény gyanúja merült fel egy év alatt, az önmagában bizonyíték a gyermekvédelem tejes összeomlására – válaszul Dobrev Klára kérdésére, hogy mitől szaporodtak meg a feljelentésekről szóló közlemények az elmúlt pár napban, miközben korábban hónapokig egy ilyen sem jelent meg a honlapon. A Demokratikus Koalíció parlamenti vitanapot kezdeményezett a gyermekvédelem helyzetérőlamelyen az Orbán-kormány képviselőjének is kötelező részt vennie.

Podcastsorozatunk, a Hol élünk? résztvevői szerint a Fidesz csinált Semjénből Zsolti bácsit. Kollégáink arról is beszélnek, megnyerheti-e a Fidesz a harcot az ezernyi mém és poszt formájában terjengő pletykával szemben azzal, hogy most államrend elleni összeesküvés-elméletet fabrikál az ügyből.


Négy év hallgatás után bedobta magát a magyar közélet kedvenc fantomja, Az ördög ügyvédje is, aki fideszes neveket ígér az ügyben.

„Nem csak Budapesten mernek kiállni az emberek az igazukért”

Szombaton a hatósági tilalom ellenére rekordrészvétellel tartották meg az V. Pécs Pride-ot, a magyarországi leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek egyetlen vidéki felvonulását. Bár megjelentek ellentüntetők is, akik próbálták feltartóztatni a tömeget, végül egy eset kivételével érdemi atrocitás nélkül zajlott az egész, a résztvevőket összekötő kapocs pécsi tudósítónk, Ungár Tamás riportja szerint a leginkább az volt, hogy elég az Orbán-kormány gyűlöletpolitikájából. „Én elfogadom a homofóbiát, csak csinálják a négy fal között” – írta fel valaki egy transzparensre, egy másik résztvevő pedig azt mondta, látszik, hogy nem csak Budapesten mernek kiállni az emberek az igazukértmásnap viszont jött a hír, hogy garázdaság, közerkölcs és gyülekezési szabadság megsértése miatt is indult eljárás résztvevők vagy ellentüntetők ellen. 

A háziorvosokat támadják: perben haragban szinte mindenkivel

Nyilvános bocsánatkérést vár Takács Pétertől a Magyar Orvosi Kamara, miután az egészségügyi államtitkár arról beszélt, a háziorvosok  kiválasztása „maradékelven” működik. A magyaroknak egyébként semmi bajuk a háziorvosokkal van bajuk, a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából végzett felmérése viszont azt mutatja, hogy jobbnak tartják a magánegészségügyben dolgozó orvosokat az államiaknál. Szintén lapunk megbízásából készült egy másik felmérés is, amelyből kiderül, hogy a magyarok jelentős része önálló egészségügyi minisztériumot akar, egy ilyen tárca a fideszesek egyharmada szerint is sokat javítana a helyzeten.

Az egészségügy és intézményei a városok problémái közt is az elsők között szerepel – derül ki körképünkből, amely a pontosan egy évvel hivatalba lépés után az ellenzéki vezetésű települések önkormányzatának lehetőségeit és nehézségeit vázolja fel.

November elején meglehetősen szokatlan módon nyílt tárgyaláson dönt a Kúria a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat közötti 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában – tudta meg a Népszava; de mi történik akkor, ha nem Budapest javára döntenek? Erről Karácsony Gergely is beszélt a lapunknak adott interjúban, amelyben világosan jelezte, „Zsolti bácsi” kilétét firtató kérdésekkel inkább csak lyukra fut az ellenzék. De hiába keresik az igazukat Magyarországon azok a kölcseys tanárok is, akik most a strasbourgi emberi jogi bíróságig vinni a polgári engedetlenségi ügyüket, miután pert vesztettek a Kúrián. Egyikük, Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom társalapítója a  lapunknak adott interjúban árulta el, miért nem bánta meg a polgári engedetlenséget.

A Fidesz mindent megpróbál

Az Orbán-kormány rendkívüli parlamenti ülésen akarja meghosszabbítani a háborús veszélyhelyzetet, ami terveik szerint a 2026-os választás után is tartana, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter  ragaszkodik ahhoz, hogy a megméretésre ez semmilyen hatással nem lesz. A kabinet persze már rég elkezdett osztogatni, és miközben  már a vártnál magasabb infláció miatti nyugdíjkorrekcióról is úgy beszél, mintha az az ő ajándéka lenne, nem pedig törvény által szabályozott kötelezettség. Orbán Viktor bejelentést tett arról is, hogy fix 3 százalékos hitel jön a vállalkozásoknak 150 millió forintos felső értékkel, reményei szerint éppen mától, 2025. október 6-tól. A 3 százalékot a kabinet a kedvezményes lakásvásárlási hitelével, az Otthon Starttal dobta be a köztudatba. Azzal, hogy emiatt  5-10 millió forintról máris 10-15 millióra nőtt a minimális önerő, amellyel Budapesten és környékén bele lehet vágni a lakásvásárlásba, ingatlanpiaci podcastünk, az Erkély új adásában foglalkoztunk.


A Fidesz gyanúsabb dolgokkal próbálkozik a választási siker érdekében, például azzal, hogyan jusson át a Google politikai hirdetések elleni szűrőjén. Ennek kapcsán Síklaki István szociálpszichológus lapunknak elmondta, az egyének pártpreferenciáit érdemben nem tudja befolyásolni, hogy  a politikai hirdetések közlését megszüntetik a közösségi felületeken.

Dobrev Klára szerint a Fidesz már hiába próbálkozik, a gyermekvédelem helyzetén is látszik, hogy az állam összeomlott. A DK-elnök a Népszava X26 című választási podcastsorozatának első adásában arról is beszélt, mit kellene tenni.


A Demokratikus Koalíció a vasárnapi kongresszusán mutatta be a 106 választókerületi jelöltjét a 2026-os parlamenti választásra. 

De nyilván mindent megtesz a választási sikerért Magyar Péter is , elstartolt a második Nemzet Hangja konzultáció, öt nap alatt 200 ezren töltötték ki, a Tisza Párt egészségügyi konferenciáján pedig bemutattak egy egészségügyi programot, Magyar Péter a szakminiszter-jelöltjét is megnevezte. Tóka Gábor szerint a Tisza Pártnak földalatti mozgalomként kell készülnie a választásra, meg kell válogatnia, hogy mely demokratikus várakozást akar kielégíteni. 

Magyar Péter szerint egyébként Lázár János végleg meghibbant, az építési és közlekedési miniszter ugyanis azt állította, a MÁV a Tisza Párt miatt nem kapja meg az egymilliárd eurós hitelt korszerűsítésre. Kiderült, hogy ez így finoman szólva nem igaz.

Milyen trójai faló?

Akad egyébként, aki talán túlságosan is jól tudja, hogyan fog véget érni Magyarországon a 2026-os parlamenti választás, Vlagyimir Putyin orosz elnök legalábbis a héten azt mondta „a magyarok többsége magyar akar maradni”, és támogatni fogja Orbán Viktort. Ez elég vészjósló megjegyzés volt, ha arra gondolunk, Oroszország szerte a világon hány politikai megméretésbe akar beavatkozni, más kérdés – hívta fel a figyelmet a Népszava kérdésére Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő –, hogy a Fidesznek nem jött túlságosan jól, hiszen csak egy újabb támadási felületet nyitott azon az Orbán Viktoron, akit amúgy is Vlagyimir Putyin trójai falovának tartanak. Az informális koppenhágai EU-csúcs vendéglátójaként Mette Fredriksen dán miniszterelnök ki is jelentette, nem fogja hagyni, hogy a magyar miniszterelnök orosz érdekeknek megfelelően megakadályozza Ukrajna EU-integrációját.

Mette Frederiksen és Orbán Viktor csütörtökön Koppenhágában

A lengyel kolléga, Donald Tusk eközben nyíltan Orbán Viktornak szegezte, hogyan kinek is az oldalán áll, ekkor azonban olyasvalaki kelt a magyar miniszterelnök védelmére, akire senki nem számított: a memoárjával éppen budapesti látogatásra érkező volt német kancellár, Angela Merkel azt mondta, abszurdnak tartja a felvetést, hogy Orbán Viktor játszaná az orosz elnök trójai falovának a szerepét az Európai Unióban. A maga végtelenül diplomatikus stílusában a volt német kancellár persze be is szólt a magyar miniszterelnöknek: – Ha a magyarok is befogadtak volna pár menekültet, az nem sodorta volna veszélybe a magyar történelmet és a kultúrát – érzékeltette, hogy 2015-ös menekültválság idején nem volt éppen felhőtlen a viszonya Orbán Viktorral.

Egyelőre nem világos, hogy a merkeli támogatás tudta-e vigasztalni egy kicsit Orbán Viktort, de a biztos, hogy a cseh szövetséges, Andrej Babis választási győzelme tetszett neki. A Népszava azt is megtudta, mennyi pénzre teheti rá a kezét az Orbán-kormány a befagyasztott uniós pénzekből egy kis sakkozásnak köszönhetően.

Penész, csótányok, pénzhiány 

Magyarországon a kultúrát ma sem a menekültek veszélyeztetik, sokkal inkább a penész, a csótányok és a pénzhiány. Azt körképben mutattuk be, hogyan esik szét Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszer, szóvá tenni pedig hogy baj van, ugyanúgy megtorlást von maga után, mint a Budapesti Javítóintézet esetében: az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Rózsa Dávidot egy hónapra fel is függesztették, miután az intézményben uralkodó állapotok miatt összeveszett a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökével.  Pont ez egyébként az autoriter politika jellemzője: nem lehet hibázni, a tévedéseket beismerni. Nem is véletlen,  hogy a kormányzati kommunikáció még az elnöki kegyelmi botrányt is próbálta erkölcsi győzelemként beállítani – jártuk körül a politikai hiba kérdéseit mellékletünkben, a Visszhangban. Arról már a Szép Szóban írtunk, hogy kialakulóban a broligarchia, vagyis olyan vállalkozók hálózata, akik óriási vagyonuk birtokában képessé váltak egyéni érdekeiknek megfelelően alakítani a nemzeti és a globális politika folyamatait, egyben megakadályozni hatalmuk korlátozását és befolyásuk ellenőrzését.

Az orosz elnök elérkezettnek látta az időt, hogy egyértelművé tegye, milyen nagy örömmel fogadná, ha Orbán Viktor megtartaná a hatalmát Magyarországon. A nyilatkozatokon túl – figyelmeztetett Sz. Bíró Zoltán – az oroszok „egyéb eszközökkel” is beszállhatnak a 2026-os választási kampányba.