Orbán Viktor úgy tett, mintha Ukrajna uniós csatlakozása lett volna az Unió állam- és kormányfőinek szerdai, koppenhágai csúcstalálkozója középpontjában, ennek kapcsán ketrecharcról írt egy Facebook-bejegyzésében. Emellett bámulatos egyszerűséggel oldotta meg az Uniót érintő egyik legfontosabb kérdést: Dánia lője le a légterébe belépő drónokat!
Ha csak a magyar miniszterelnök elmondásából értesülnénk arról, mi is történt a dán fővárosban, sok lényegit aligha tudnánk meg. Ő csak arról beszélt, amit a magyar választás közeledtével a kampányban fel tud használni, pedig az uniós politika ennél azért bonyolultabb, nem az a fő kérdés, Ukrajna mikor válhat a közösség tagjává. Az utóbbi hetek eseményei megmutatták, milyen veszélyes helyzetbe került az Unió biztonságpolitikai szempontból. Lengyelország ellen majdnem két tucat drónt indított Oroszország. Dánia és Németország felett kémlelő drónok jelentek meg, feltételezhetően emögött is Moszkva áll, hiszen a kritikus infrastruktúra, a katonai támaszpontok iránt mutattak érdeklődést. Észtország légterében pedig orosz vadászgépek jelentek meg.
Mette Frederiksen dán kormányfő találóan jegyezte meg: Európa a második világháború óta a legveszélyesebb helyzetbe került. A Kreml kezdi csúcsra járatni az Európai Unió, illetve a NATO tagországok elleni hibrid hadviselését, s bár nem akar közvetlen konfrontációt a védelmi szövetséggel, ez nem is állhat érdekében, az EU-t is meglegyintette a háború szele. Nyilvánvalóvá vált, a NATO tagországok mennyire sérülékenyek, s nincsenek felkészülve egy olyan tömeges dróntámadásra, amilyennel Ukrajnának napról napra meg kell küzdenie. Az EU informális csúcstalálkozója biztonságának szavatolásában olyan ukrán szakértők is segédkeztek Dániának, akiknél jobban aligha ismeri bárki az orosz drónok fenyegető zúgását.
Az oroszok hibrid támadásai által okozott veszélyekre itthon sem a miniszterelnök, sem külügyminisztere nem vesztegetett sok szót. A miniszterelnök ugyan egyszerűen csak lelövetné a drónokat, de Dánia azért nem részesíti előnyben ezt a megoldást, mert nem kell túl nagy logika annak belátásához, hogy ha megsemmisítenének egyet, akkor a lehulló törmelék az embereket, lakóházakat veszélyeztetné.
A legjobb megoldás egy drónfal létrehozása lenne, ami már azelőtt megsemmisítené a repülő szerkezeteket, hogy azok komolyabb veszélyt jelentenének. Egyes szakértők szerint akár egy év múlva már működhetne is egy ilyen fal, mások viszont nem hiszik, hogy létezik tökéletes technikai megoldás. Ezen túlmenően egyéb ellentétek is felmerülnek: a déliek, mint Spanyolország és Olaszország, csekély érdeklődést mutatnak a tervek iránt, míg Franciaország és Németország más megoldást támogatna. Emmanuel Macron szerint többet érne fejlett figyelmeztető rendszerekről, föld-levegő védelemről vagy nagy hatótávolságú tűz ballisztikus képességeiről beszélni, nem pedig olyan koncepcióról, amely Franciaországot az egykori Maginot vonalra emlékezteti.
A vita még folyik, de egy biztos: a valós veszélyeket nem lehet Facebook-posztokkal, vagy hangzatos elterelő kijelentésekkel lelőni.