„A második világháború vége óta nem volt Európa ennyire nehéz és veszélyes helyzetben”

Az EU soros elnökségét betöltő Dániában gyűltek össze az uniós tagállamok vezetői, hogy konkrét döntések kényszere nélkül egyeztessenek többek között a védelempolitika és Ukrajna támogatásának kapcsán. A tárgyalások lapzártánkkor még nem értek véget.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a találkozó előtt újságíróknak megismételte állítását, miszerint Ukrajna nem egy szuverén ország. „Ukrajna egy hősies ország. Támogatnunk kell őket. Ez nem kérdés. A kérdés az a forma, hogy hogyan tegyük. A tagság túl sok, csak stratégiai megállapodásra van szükség.”

Amikor arról kérdezték, mi a véleménye azokról az idegen drónokról, amelyeket Dánia légterében észleltek a közelmúltban, azt válaszolta: „Lőjék le. Ennyi.”

A házigazda dán miniszterelnök, Mette Frederiksen a találkozó kezdetén úgy nyilatkozott, a második világháború vége óta nem volt Európa ennyire nehéz és veszélyes helyzetben. Szerinte Oroszország hibrid háborút folytat, legutóbb - néhány napja - éppen dán reptereket kellett lezárni ismeretlen eredetű drónok miatt.

A legtöbb tagállam számára egyértelmű, hogy gyorsan és közösen kell fellépni a védelem fejlesztésével, de az irányítás, tervezés és persze a pénz kapcsán sok még a megválaszolatlan kérdés. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szívesen lenne a védelmi fejlesztések motorja, a kényes biztonsági kérdéseket a tagállamok nem szívesen adnák ki a kezükből. Múlt héten az Európai Bizottság vezetésével az EU keleti tagállamai egy közös úgynevezett drónfal terveinek kidolgozásába kezdtek. Bár a Putyinnal barátibb viszonyt fenntartó Szlovákia és Magyarország a drónfallal kapcsolatos egyeztetések első köreiben még nem vett részt, mára ők is asztalhoz ültek.

A szerdai találkozó másik nagy kérdése a befagyasztott orosz állami vagyonok felhasználása volt. Az EU-ban befagyasztott majdnem 200 milliárd euróból szeretnék segíteni Ukrajnát, úgy, hogy a döntés jogilag és politikailag is minimalizálja a kockázatot. Mivel Moszkva láthatóan nem akar békét, szükség volna a megtámadott ország további támogatására, miközben persze az EU tagállamoknak sürgősen a saját védelmükre is költeniük kellene. Az orosz pénzek felhasználásáról még messze a döntés, a csúcsot levezető António Costa az Európai Tanács elnökeként most csak megpróbálta közelíteni az álláspontokat. Az optimistább forgatókönyvek szerint az október 23-án esedékes következő brüsszeli EU-csúcson születhet vezetői szinten politikai döntés, amelyet az Európai Bizottság új jogszabálytervezete követhet.

Az orosz vagyon nagy része a brüsszeli székhelyű Euroclear cégen keresztül lett befektetve, de az államkötvényekbe tett milliárdok szépen lassan lejárnak, és logikus volna a vagyon felhasználása, de jogállami keretek között ezt a pénzt mégsem lehetne csak úgy elkobozni és Kijevnek adni. A mostani javaslatok lényege, hogy egy kölcsön formájában kapná meg a pénzt Ukrajna, amit csak akkor kellene visszafizetnie, ha Moszkva kártérítést fizetne. A kölcsönhöz pedig a tagállamok adnának fedezetet. Míg az Oroszország elleni szankciók esetében félévente rá kell bólintania minden tagállamnak a hosszabbításra, a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását mindenképpen vétó-biztosra szeretnék kialakítani.

Orbán Viktor még a találkozó előtt Facebookon azt írta, Ukrajna csatlakozásának felgyorsítása a téma, de valójában egészen másról egyeztettek a vezetők. A kérdés inkább az, hogy hogyan folytatódhatnak a hosszadalmas technikai tárgyalások a következő években úgy, hogy egy tagállam se tudja azokat úton-útfélen gáncsolni. A jelenlegi folyamatban ugyanis a csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitása és lezárása is egyhangúságot követel, ahogy a több fejezetet összefogó úgynevezett klaszterek megnyitását is egyetlen ország is meg tudja akadályozni. A most pedzegetett javaslat szerint viszont az egyes területekről szóló egyeztetések elkezdését nem akadályozhatná egy-egy vétó, de a szabály a végső egyetértésről így sem változna.

Bár az elmúlt hónapokban az ukrán tárgyalások magyar vétója miatt lett akkut a probléma, ez közel sem csak Orbánról szól. Nemrég Észak-Macedónia és Albánia is többször megtapasztalta, amikor szomszédaik belpolitikai okok miatt akadályozták az integrációs útjukat. Igaz, pont ezért kevés is az esély, hogy ezt a kártyát akár csak részben is föladják a nemzeti kormányok.