Aki körképet akart kapni a magyar kortárs képzőművészetről, annak érdemes volt múlt héten kinéznie a Budapest Contemporary (BCT) kiállítás és vásárra, ahol negyven galéria több ezer műtárgya várta a látogatókat. Ám az esemény nemcsak az eladásról szólt, hisz sokan azért váltottak jegyet, hogy megismerjék a kortárs magyar művészet javát. Egy, a Népszavának nyilatkozó hölgy például elmondta, ő az interneten lelt rá a BCT-re, és kíváncsi volt arra, hogyan hatnak rá a műtárgyak, de azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben vásároljon. Egy házaspár a divatos és fiatal, feltörekvő művészek munkáit akarta megnézni. – Nyomon követjük a műtárgyak árát és a trendeket is, mivel vásárlási céllal jöttünk, illetve hogy képben legyünk a kortárs képzőművészettel 2025 második felében is – mondta a feleség.
A BCT-re festőművészek is betérnek, hogy megnézzék, a kortársaik miket és hogyan alkotnak. – Én szakmai elhivatottságból jöttem el a vásárra, hogy tájékozódjak a szcénáról, és hogy lássam az egyes művészek hogyan oldanak meg bizonyos technikai fogásokat, és miként adnak át bizonyos gondolatokat, amiket én is szeretnék – mondta a lapunknak egy alkotó, míg egy másik a BCT minőségét emelte ki: – Ebben az évben több külföldi vásáron is voltunk, mint tavasszal az ARCOmadridron, nemrég pedig Bécsben a Vienna Contemporary-n, és azt kell mondjuk, ez sokkal sokszínűbb a bécsi vásárhoz képest, és több izgalmas színvilágú képet látni.
Utóbbi állítás egyes galériákra külön is igaz, az Einspach & Czapolai Fine Art standján az idős mesterek, mint Fehér László, Haász István, és Soós Tamás mellett középgenerációs művészek és fiatal alkotók munkáit is látni, mint Pap Gáborét és Melkovics Tamásét – előbbi az Esterházy Art Award 2025 egyik díjazottja, utóbbi az EJTECH nevű duóval elnyerte a közönségdíjat. – Azokat a művészeinket állítottuk ki, akiket be tudtunk illeszteni ennek a nagy formátumú standnak a koncepciójába. Illetve arra törekszünk, hogy egy ilyen professzionális vásáron múzeumi kvalitású és léptékű műveket is bemutassunk. Fehér László kiállított 1985-ös műve például bármelyik múzeum falán megállná a helyét – mondta lapunknak a galéria tulajdonosa, Einspach Gábor, hozzátéve, a standon a festmények mellett más műfajú műveket is látni, mint kerámiát, alumíniumszobrot és fafaragványt is.
Az acb Galéria standját szintén a sokféleség jellemezte, hisz abban láthattunk Lantos Ferenctől zománctáblát, Togyerás Józseftől kerámiát és Keresztes Zsófiától üvegmozaikkal borított szobrot, melyet kockás textillel is bevont. – Idén az a sláger, hogy a látogatók nemcsak festményeket keresnek, hanem porcelánból, kerámiából és zománcból készült műveket is, így ezeket a munkákat újra lehet pozicionálni, ezért hosszú évtizedek után visszakerülnek a művészeti kánonba, ahol eredetileg is kellett volna lenniük – mondta Fenyvesi Áron, a galéria kurátora. Az acb standja pedig kivált látványos lett, mert egyes műveket egy több méter magas, fémelemekből készült építményen helyezték el. – Már évek óta játszottunk azzal az ötlettel, hogy mi lenne akkor, ha a vásáron egy látványraktárat építenénk. Így idén tervezett nekünk egy építésziroda egy kábeltálcákból készült építményt, melyre különleges technikájú és anyagú műveket tettünk ki, így azokat a vendégek mindkét oldalról megszemlélhetik – mondta Fenyvesi.
A BCT-n a galériákon kívül más helyszíneket is lehetett látogatni. A Nemzetközi Stand húsz kiállított művésze közül sokan Magyarországról emigráltak és találkoztak egymással Bécsben, Berlinben, New Yorkban vagy Londonban, a válogatásban olyan nevek szerepeltek, mint Vera Molnár, Anna Mark, Drozdik Orshi vagy Agnes Denes. Az Art Advisory Budapest tanácsadó iroda standján pedig egy igazi kuriózumot, Victor Vasarely 1982-es Yva-B című op-art festményét lehetett megnézni – a művész a címadással a fiára, Jean-Pierre Vasarely-re utalhatott, aki Yvaral művésznéven vált ismertté.
A vásár egy helyszínén a műtárgyak borokkal „találkoztak”: a Gittinger WINE+ART non‑profit standján a balatoni Szent György-hegyen található Gittinger Pincészet almaborait és kollekciójának olyan műtárgyait állították ki, melyek az ember és a természet viszonyára reflektálnak. – A célunk az volt, hogy a borkedvelőket érzékenyítsük a kortárs művészet irányába, míg a műkedvelőket a borok felé – mondta Vizi Attila, a Gittinger Pince alapítója.
