Pécs;per;jogerős ítélet;sziklacsont;

A pécsi klinikaigazgató a sziklacsontot fúrta, a beosztottja meg őt

Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a pécsi fülészeti klinika volt igazgatóját, mivel intézetében szabálytalanul használták fel a halottakból eltávolított sziklacsontokat.

A kedden befejeződött büntetőeljárás 2020-ban kezdődött, mikor a Pécsi Tudományegyetem Fül- Orr- Gégészeti Klinikájának egyik orvosa feljelentést tett, hogy az intézetben szabálytalanul tárolják a sziklacsontokat. A halántéknál található sziklacsontról tudni kell, hogy mögötte bújik meg a halló- és az egyensúlyozó szervünk, s utóbbiak megműtéséhez a sziklacsontot a fül-orr-gégészeknek gyakran meg kell fúrniuk. A pécsi klinika igazgatója az egyetem patológiai intézetétől azért kért rendszeresen sziklacsontokat, hogy azokon az orvostanhallgatók, a szakorvosok és a klinika egyik alapítványa által rendezett nemzetközi konferencia résztvevői a rendkívüli pontosságot igénylő fúrást gyakorolhassák.

A vizsgálat megállapította, hogy a csontkérés néha szabálytalan volt, mivel azt az igazgatónak mindig a patológia vezetőjétől kellett volna hivatalos levélben megrendelni a csontokat, ő azonban volt, amikor közvetlenül az egyik boncmestertől kérte ezt, és utóbbinak – saját zsebből - 250 ezer forintot fizetett száz sziklacsontért.

Az igazgatót és a boncmestert emberi test tiltott felhasználásának bűntettével vádolta meg az ügyészség, s elsőfokon a Pécsi Törvényszék bűnösnek találta mindkettőjüket. Az igazgatót csalásért is elítélték, mivel a klinika említett alapítványa a bevételeit nem fizette be az egyetemnek, hanem önnön működésére és műszervásárlásra költötte. Az igazgatót a törvényszék egy év 8 hónap, a boncmestert egy év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, ám mindkettőjük szabadságvesztésének végrehajtását felfüggesztette. A törvényszék pénzbüntetéseket is kirótt, az igazgatóra 1,6 millió, a boncmesterre 250 ezer forintot. Az elsőfokú ítélet ugyanakkor előzetesen mentesítette a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezt és a középmértéknél lényegesen alacsonyabb büntetést a bíróság azért látta indokoltnak, mert a vádlottak büntetlen előéletűek és munkájukat kifogástalanul végezték. Az is egyértelmű volt, hogy az igazgató a sziklacsontok megszerzésével és az alapítványnál elkövetett csalással nem törekedett személyes haszonszerzésre, tevékenységét az motiválta, hogy az általa irányított klinika orvosai minél magasabb színvonalon dolgozzanak, és a betegek ellátása a lehető legjobb legyen.

Az elsőfokú végzés ellen az ügyészség súlyosbításért, a vádlottak felmentésért fellebbeztek, ezért az ügy a táblabíróságon folytatódott. A másodfokú bíróság – az ügyészség fellebbezésének hatására – úgy látta, hogy amikor az igazgató 250 ezer forintot fizetett a sziklacsontokért akkor vesztegetést követett el, míg a boncmester – a pénz elfogadásával - passzív módon ugyanezt tette. Noha a vádpontok így gyarapodtak, az ítélet a régi maradt, mivel a táblabíróság is úgy látta, hogy az elkövetett bűncselekmények társadalmi veszélyessége csekély, és a két vádlott semmiképp sem érdemel súlyosabb büntetést.

Egyébként a pécsi klinikát tíz éven át vezető orvos az ügy hatására mondott le igazgatói állásáról, ám a nemzetközileg elismert, 68 éves szakember továbbra is tanít a pécsi, valamint a marosvásárhelyi egyetemen, emellett a magánegészségügyben folytatja gyógyítómunkáját.

Az ellenzéki politikus szerint a hatóságok nem folytatnak érdemi nyomozást, ezért a kezébe akarja venni az ügyet.