Egy tíz-húsz perces reggeli hajápolás révén, amikor meleg hajszárítót és hajcsavarót használ valaki, több mint tízmilliárd apró részecske juthat a levegőbe, amelyek azután a tüdőbe kerülve ugyanolyan káros hatásúak lehetnek, mint az utcai szennyező anyagok. Ezt az indianai (USA) Purdue Egyetem tudósa, Nusrat Jung, illetve az általa vezetett kutatócsoport állapította meg nemrég megjelent tanulmányában, rámutatva, hogy a hajápoló kemikáliák olyan egészségügyi problémákat okozhatnak, mint a légzési nehézségek, tüdőgyulladás és akár kognitív – gondolkodásbeli – hanyatlás.
„Egy tipikus 10-15 perces hajápolási rutin, mint amilyet a tanulmányunkban is vizsgáltunk, egy vagy több hajápoló szer használatát jelenti forró eszközökkel, például hajvasalóval és -göndörítővel. Kontrollált kísérleteinkben önkéntesek hajformázást végeztek öt különböző szer, például hajlakk, hajkrém, kondicionáló és háromféle készülék használatával, pont úgy, ahogyan azt sokan a mindennapi életben teszik”– mondta Jung a Newsweeknek.
A DK zaj- és levegőminőség-mérést kezdeményez az augusztus 20-i tűzijáték miattNusrat Jung – aki kutatásai során azokkal a vegyi anyagokkal foglalkozik, amelyekkel az épületeken belül találkozhatunk – magyarázata szerint a hajápolás során illékony és félig illékony összetevők, például sziloxánok (szilikonalapú vegyületek) kerülnek a levegőbe. Amikor ezek a hajformázó eszközök forró felületeivel találkoznak – amelyek hőmérséklete meghaladhatja a 147 Celsius- fokot –, elpárolognak, és ultrafinom nanorészecskéket képeznek.
Ezeknek a részecskéknek a száma elérheti a tízmilliárdot is, és a fürdőszoba nem túl jól szellőző zárt levegőjében jó részük belélegezhető.
A D5-sziloxán gyakori összetevő spray-kben, krémekben és más kozmetikumokban, mert víztaszító, és megvédheti a bőrt a nedvességvesztéstől, sima, bársonyos érzetet ad. Hajápolás céljából a kondicionálókban és hajvégápolókban használatos, mert segít annak simává és fényessé tételében anélkül, hogy elnehezítené. A dezodorokban és izzadásgátlókban pedig azért fordul elő, mert illékony tulajdonságainak köszönhetően segít a gyors száradásban, és nem hagy maradványokat a bőrön.
Bár engedélyezett az USA-ban és az EU-ban is, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) – az EU vegyianyag-ellenőrző és -engedélyező szervezete – nagyon nehezen lebomlónak és emiatt az élő szervezetekben könnyen felhalmozódónak nevezte. Európában már korlátozták is használatát egyes kozmetikumokban és öblítőszerekben.
Nagy mennyiségben gyártott anyagokról van szó (többféle sziloxán létezik), amelyek évek óta a veszélyértékelés és kockázatkezelés tárgyát képezik. A tanulmányok kimutatták, hogy a sziloxánok – a D5 csak egy közülük – károkat okoznak a környezetben is, különösen a tengeri ökoszisztémában. A laboratóriumi állatokban a D5-sziloxán megtámadta a májat, a légzőrendszert és az idegrendszert is, az emberekben pedig ezeken kívül befolyásolják a hormonműködést is.
Jung kutatócsoportja szerint a forró eszközökkel való hajápoláskor a tüdő legmélyebb részei kapják a legnagyobb dózist ezekből a nanorészecskékből, amelyeknek káros egészségügyi hatásait eddig alábecsülték.
