Fémhulladékként szétvágták és MÉH-telepre szállították Egerben egy ismert japán művész milliókat érő iparművészeti alkotását

Több, egymástól független forrás erősítette meg, hogy amikor szeptember elején a Kepes Központ fogadópultját szétvágták, a bontással a város saját intézményét bízták meg, majd az ötszáz kilós „fémtárgy” az egri Külsősor utcai MÉH-telepen landolt. A mérete miatt a telepen már markolóval estek neki, innentől hivatalosan hulladékként kezelték, mint bármit, amit oda bevisznek. Vagyis jó eséllyel még tovább sérült – foglalta össze a Facebook-oldalán az eddigi is hányattatott sorsú egri Kepes Központ egyik nagy értékű műtárgyának sorsát Domán Dániel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi önkormányzati képviselője, aki lapunknak is megerősítette az ott leírtakat. Hozzátette: információi szerint amikor a város rájött a „bakira”, emberei másnap visszamentek a telepre, s vélhetően visszavásárolták a szétdarabolt műtárgyat, ami jelenleg a városháza tájékoztatása szerint egy meg nem nevezett raktárépületben vár további sorsára.

Korábban többször hírt adtunk arról, hogy a fideszes vezetésű egri önkormányzattal előbb fizetési nehézségek miatt szerződést bontott a világhírű képzőművész, Kepes György hagyatékát gondozó alapítvány, majd nem sokkal később egymilliárd forintért a város a katolikus egyháznak adta el a alkotásoknak helyet adó korábbi tiszti kaszinó ikonikus épületét. A fideszes önkormányzat a bevételt működésre fordítja, ami a helyiek szerint szimpla vagyonfelélés. Az adásvételre a városháza érvelése szerint azért kerítettek sort, mert a település büdzséje négymilliárdos hiányt mutatott, ami veszélyezteti az önkormányzat működőképességét. Vágner Ákos polgármester szavai szerint emiatt nincs fedezet olyan városüzemeltetési feladatok ellátására sem, mint a parkfenntartás, a játszóterek karbantartása, vagy épp a rágcsálóirtás.

A kultúráért aggódó egrieknek eddig sem tetszett, hogy a fideszes városvezetés alig néhány hét alatt eladta a sétáló belváros szélén elhelyezkedő, 3000 négyzetméteres, kétszintes, klasszicista stílusú épületet, amelyben az elmúlt tizenöt évben a Heves megyei Selypen született, s 2001-ben az Egyesült Államokban elhunyt világhírű képző-, és fotóművész, Kepes György hagyatékát gondozták, s amit korábban uniós és kormányzati támogatásból közel félmilliárd forintért újítottak fel. A szétdarabolt iparművészeti fogadópult miatt azonban még inkább felhorgadtak az indulatok.

„A Kepes Intézet megnyitása a 2010-es évek elején reményt adott, hogy lehet minőségi kultúr-közvetítő helyszín, ráadásul a régi Ifjúsági ház átértelmezésével. Nem lett, mert nem volt rá igény. Most pedig a történet befejezése igazi "egri" véget ér. A japán iparművész által a megnyitásra tervezett, és elkészített, szétszerelhető, akkor tízmillió forint értékű design, műtárgyként kezelt pultot a városgondozás emberei minden rossz érzés, és kérdés nélkül szétflexelték. Ez igen. Ettől nincs lejjebb” – írta közösségi oldalán Fajcsák Dénes korábbi megyei főépítész.

Megkértük az egri polgármesteri hivatalt, reagáljanak a fogadópulttal kapcsolatos felvetésekre, illetve arra is, hogy a jelenleg raktárban őrzött Kepes-hagyatékot mikor és hol fogja kiállítani a város: a gyűjtemény láthatósága, látogathatósága ugyanis az ajándékozási szerződés alapvető kitétele volt. A sajtóosztály érdemben nem válaszolt, egy korábbi közleményüket ajánlották csak ehelyett. Ebben Vágner Ákos fideszes polgármester azt írta: a szeptember 10-i birtokba adás előtt három fontos tárgy maradt az épületben. Két műalkotás (Kepes György: Elasztikus járda és Csáji Attila: Hexagon), valamint egy beépített információs pult, amelyet az elismert japán építész és médiaművész, Sota Ichikawa vezetésével a doubleNegatives Architecture nemzetközi csapat hozott létre. A pultot iparművészeti értéke ellenére a Kepes Központot működtető Alapítvány nem képzőművészeti alkotásként, hanem használati elemként tartotta nyilván, ebből kifolyólag az önkormányzathoz is ebben a minőségében került át.

- Tekintettel arra, hogy a pult egy része korábban, illetve a bontáskor megsérült, a restaurálásig biztonságos önkormányzati raktárba szállítottuk, további felhasználásáról a helyreállítást követően születik döntés – fogalmazott a városvezető. Szavai szerint a két műalkotás szintén raktárba került, és céljuk, hogy a restaurálás után – a családi örökösökkel egyeztetve – azok ismét láthatóak legyenek Egerben.