Az Orbán-kormány 2026 januárjától átadja a Sorsok Házát az MTK Budapest sportegyesületnek: a területen Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja néven egy holokauszt-emlékmű, egy oktatási intézmény, egy agóra jellegű közösségi tér és egy közpark létesül – jelentette be Bóka János, az uniós ügyek minisztere, aki a megvalósítást az antiszemitizmus elleni fellépésért felelős miniszterelnöki megbízottként felügyeli. (Brüll Alfréd a magyar sport mecénása volt, 1944-ben a holokauszt áldozatává vált.)
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, az MTK elnöke arról beszélt, hogy
kávézó, kóserpiac és különféle vendéglátó intézmények is létesülnek majd a helyszínen. Két közeli ingatlant is megkap az MTK. Deutsch Tamás szerint az egykori Kőbányai úti piac helyén „Városliget színvonalú” közparkot alakítanak ki.
Előzőleg a hvg.hu hívta fel a figyelmet arra a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénytervezetre, amely a Sorsok Háza átadásáról rendelkezik. Az előterjesztés felidézi, hogy a budapesti Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozott épületegyüttes, a Sorsok Háza az eredeti elképzelések szerint a vészkorszak gyermekáldozatainak állított volna emléket. Az MTK, „a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő sportklub” azonban a holokauszt 80. évfordulójára „új hasznosítási javaslattal élt” – olvasható az indoklásban. Lapunk értesülését, hogy a kezdeményezés valójában nem az MTK-tól, hanem a kormánytól ered, hivatalos helyről nem erősítették meg.
Az MTK-hoz kerülhet a Sorsok HázaA Sorsok Háza-projektnek kezdetben Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a gazdája. Az emlékközpontot elvileg 2014-ben kellett volna átadni. Csakhogy a megadott határidőre még az épület se volt kész. Aztán elkészült ugyan – a kivitelezésre 7,5 milliárd forintot költött a kormány –, de a tartalom körüli emlékezetpolitikai viharok nem csitultak. Lázár János, aki akkoriban államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget, megígérte, hogy a zsidó szervezetek jóváhagyása nélkül nem nyílik meg a Sorsok Háza.
Patthelyzet alakult ki. A kormány 2018 őszén úgy döntött, hogy a Sorsok Házát átadja az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, az EMIH-nek. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija újabb és újabb határidőket említett, amikor a Sorsok Háza megnyitásáról kérdezték, de egyikből se lett semmi. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke 2023 nyarán a Népszavának adott interjújában azt javasolta, hogy a Sorsok Háza kerüljön a már meglévő Páva utcai emlékközpont fennhatósága alá.
Interjút adott a Mazsihisz elnöke, új elképzelése van a Sorsok HázárólA kormány tavaly szeptemberben visszavonta azt a határozatát, amely arról rendelkezett, hogy a Sorsok Háza az EMIH tulajdonába és fenntartásába kerül, de az intézményt – láthatjuk – végül nem a Páva utcának, hanem az MTK-nak adta át.
Visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló határozatát az Orbán-kormányÚjra bonyodalom van a Sorsok Háza körül, Schmidt Mária kikopott, az Orbán-kormány nem adja oda a kétmilliárd forintotAz újabb fordulat értékelésére kértük Köves Slomót, aki arra emlékeztetett, hogy a 2018-ban történt felkérést követően az EMIH elismert nemzetközi és magyar szakemberek bevonásával, nagyobb részben saját forrásból, egy új, integrált kiállítási koncepciót készített. A rabbi meggyőződése, hogy a kormány mostani döntése nem ennek a „sok energiával létrehozott” tervnek a kritikája. A problémát – vélekedett – tágabb perspektívában érdemes szemlélni. Ugyanis egy szinte gyógyíthatatlan sebről beszélhetünk, 600 ezer magyar zsidó 80 évvel ezelőtti kivégzéséről, amely a náci Németország programja szerint, a korabeli magyar hatóságok részvételével történt. Egy ilyen sérülést soha nem lehet teljesen begyógyítani. Tíz évvel ezelőtt a magyar kormány úgy döntött, szeretné ezt a sebet újra megtisztítani, bekötözni, hogy a lehető legkevesebb heg maradjon utána. Tíz évvel később megállapíthatjuk – folytatta Köves Slomó –, hogy minden jó szándék dacára a kezdeti cél nem valósult meg, hanem éppen ellenkezőleg, sajnálatos módon, csak további sebeket sikerült ejteni.
Elengedte az Orbán-kormány a Sorsok HázátSok eseteben olyan sebeket – jegyezte meg a rabbi –, amelyek magához a témához is méltatlanok. Egyáltalán nem enyhültek a korábban is meglévő feszültségek a zsidó közösségen belül, sem pedig a közösség és a kormányzat között. Első hallásra kétségtelenül bizarrnak tűnik, hogy egy nemzeti holokauszt-emlékhelynek megépített központot egy sportegyesületnek adjanak át – állapította meg. Ennek dacára Köves Slomó számára Bóka János miniszter személye reménysugarat jelent. „Hosszú idő után ő az első olyan döntéshozó, aki kellő érzékenységgel, beágyazottsággal és körültekintéssel közelít ehhez a rettenetesen érzékeny témához” – fogalmazott.
Szerettük volna Grósz Andort, a Mazsihisz elnökét is megszólaltatni, de cikkünk megírásáig nem jártunk eredménnyel.
Karsai László történész lapunknak nyilatkozva Karl Marxot idézte, aki szerint a történelemben minden kétszer ismétlődik: egyszer tragédiaként, egyszer komédiaként. Karsai László a komédia, a nevetségesség és az ostobaság különös elegyének minősítette, hogy a kabinet egy sportklubnak adta át a Sorsok Házát.
Az a kormány műveli ezt a holokauszt emlékével – mondta –, amely zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.
Szóhoz sem jutok – tette hozzá. A kormány a zsidó szervezeteket tette felelőssé azért, hogy kudarcba fulladt a Sorsok Háza. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között” – írta a Miniszterelnökségi Sajtóiroda idén januárban a Népszava kérdésére. Karsai László ellenben úgy látja, alapvetően elhibázott lépés volt, hogy a Sorsok Háza megvalósítását a kormány eredetileg Schmidt Máriára bízta, akinek személye eleve kizárta a párbeszéd és a szakmai vita lehetőségét.
