Vannak pillanatok, amikor úgy érezzük, nemcsak egy alkotó, hanem a mozgókép művészetének jelentős alkotórésze távozik. Most újra eljött egy ilyen szomorú pillanat: Robert Redford nyolcvankilenc éves korában elhunyt – elaludt és álmából immár soha többet nem kel fel. Az amerikai mozi egyik legnagyobb legendája, akit nem lehet egyetlen dobozba kategorizálni.
Színészként édesanyáink titkos szerelmétől a legdrámaibb alakításokig mindent életre keltett. Nem igazságos egyes alakításokat kiemelni egy gigantikus életműből, de hát nem lehet nem megemlíteni az olyan álomgyári klasszikusokat, mint a Mezítláb a parkban, Butch Cassidy és a Sundance Kölyök, Az elnök emberei, A Keselyű három napja vagy A nagy balhé. Még hetvenhét évesen is elvitt egy filmet a hátán, a Minden odavan című túlélő-thrillerben szavak nélkül alakított egy magányosan vitorlázó férfit, aki a természettel veszi fel a harcot.
Mindemellett rendkívül sikere volt rendezőként és producerként, mindig is független hangnemben alkotott. Beszédes, hogy első rendezését, az Átlagembereket négy Oscar-díjjal ismerték el, köztük a legjobb film és a legjobb rendezőnek járó arany szobrocskával. Rendezései közül nem lehet szó nélkül elmenni a Kvíz-show mellett, melyben a remek filmen túl megmutatta a világnak, hogy Ralph Fiennes mennyire zseniális színész.
Létrehozta a Sundance Intézetet, ennek következményeképpen a Sundance fesztivált is, amely az Egyesült Államok legfontosabb mustrája lett és életben tartotta a függetleneket,
szóval neki köszönhető, hogy álomgyári termékek mellett az amerikai filmnek van egy saját artisztikusabb, újhullámos vonulata.
Amikor megunta, hogy „romantikus szexszimbólumként” kezelik őt, - ahogy fogalmazott - Hollywood filmkészítési módszereinek butaságát elutasítva azt követelte meg magától, hogy filmjei kulturális jelentőségűek legyenek, sok esetben komoly témákat boncolgassanak, úgy mint a gyász, társadalmi igazságtalanság, politikai korrupció. Sztárként meg is volt hatása, hogy másokat is erre sarkalljon, rendező generációkat segített az első vagy második egész estés műveik elkészítéséhez.
Személyes emlék, hogy amikor életemben először eljutottam a Park City-ben zajló Sundance-re, akkor ő maga is megjelent az újságíróknak tartott fogadáson, és mindenkihez volt néhány szava. Amikor odalépett hozzám, meglepődött, hogy a magyar fővárosból érkeztem, és egyszerűen megköszönte, hogy ennyit utaztam. – A Kémjátszmát forgattam Budapesten – ami nem a legjobb filmem – szabadkozott mosolyogva. Zavartan csak annyit tudtam mondani, hogy Park City-ben hideg van . – Nem baj, majd megszokod – felelte, és megrázta a kezemet. Valójában a válasz nem a szavakban volt, hanem a kézfogásban. Megajándékozott egy csipetnyi redfordi varázslattal.
Meghalt Robert Redford