A The Washington Postban megjelent számítás szerint, minden tizedik amerikai lakos, azaz 16 millió ember írat levelet az AI-val, ami összesen 435 235 476 liter víz elfogyasztását jelenti, ami megegyezik Rhode Island összes háztartásának másfél napi vízfogyasztásával.
Azonban nem kizárólag az AI használata generál vízfogyasztást, hanem a betanítása is. Mielőtt a chatbotok teljesíteni tudnának egy kérést, egy renkívül alapos betanítási folyamat vár rájuk. MI-szakértők és kutatási anyagok szerint hónapokig is eltarthat ezeknek a fejlett számítógépes modelleknek betanítása, ami ugyancsak energia- és vízigényes. Ez utóbbi érzékeltetésére is közöl pár számot a Washington Post: a Microsoft például 700 ezer litert használt fel a GPT-3 betanítása során, a Meta pedig 22 millió litert használt fel a LLaMA fejlesztésénél (ennyi vízre van szükség 2013 kiló rizshez, miután ezt a növényt szinte teljesen vízben termesztik).
Bár ezek a számok ijesztően hangzanak, vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy ugyan a generatív mesterséges intelligencia valóban használ vizet, de – legalábbis egyelőre – a napi mennyisége eltörpül más gyakori felhasználási módokhoz képest, mint amilyen például a gyepápolás, a zuhanyozás/fürdés és a mosás. A mesterséges intelligencia esetében arra is van lehetőség, hogy a rendszereket optimalizálják, speciális chipekkel, hatékony hűtéssel és intelligens munkaterhelés-kezeléssel. A víz újrahasznosítása és az adatközpontok hűvösebb, nedvesebb régiókban történő elhelyezése is segíthet.
Kihívás a szerverek hűtése
A hatalmas mennyiségű vízre a szerverek hűtéséhez van szükség: a ChatGPT minden promptja egy szerveren halad keresztül, amely több ezer számítást futtat le annak érdekében, hogy a szövegbe legjobban illeszkedő szót megtalálja. A számítások elvégzése során az adatközpontokban található szerverek hőt termelnek. Az adatközpontok berendezéseienek hűtésére és működésük fenntartására a legtöbb helyen saját vízrendszereket használnak. "A víz a hűtőtornyokba szállítja az adatközpontokban keletkező hőt, hogy az távozhasson az épületből, ez az eljárás hasonílt ahhoz, ahogy az emberi test izzadsággal tartja magát a hűtéshez – mondta a Washington Postnak Shaolei Rent, a UC Riverside docense. - Ha a vízhűtésre támaszkodó adatközpontok aszály sújtotta területeken találhatók, fennáll a veszélye annak, hogy kimerítik egy értékes természeti erőforrás területét."
