Negyed évszázad az már tényleg valami, ennyi idő alatt már elveszíthető a 25 év alattiaknak járó szja-mentesség, kijárható egy útközben modellváltott egyetem, részt lehet venni az első legális, sőt, az első illegális Budapest Pride-on is, számolhatóak az évek vissza, amíg még épp jó az ember a 30 év alattiaknak járó babaváróra, meg lehet könnyebbülni, hogy már 35 év is „elég”, okozhat idegeskedést a lakáshitel, lehet menni tüntetésre, aztán már szervezni a következőt, rutinvizsgálatra vihető vécépapír, biztos ami biztos, meg egy kis Pilóta keksz a kórházi koszt mellé a nagyinak.
Jubileumi évek után van, ahol már jár a koszorúzás állami ünnepeken, vagy jár a vita 2015-ben, vajon valóban történt-e rendszerváltás – és jár a minderre 25 éve reagáló ARC, annak most minden sárkányölő Magyar Péterével, csak science fictionben létező szabadságával, jobb híján levesként evett fagyijával és egy vonatpótLÓ-val.
„Van egy bibliai nép, amely 40 éven keresztül menetelt a sivatagban, hogy új hazát találjon. Azon gondolkodtam most a 25. évfordulónál, hogy vajon miket mondhattak az emberek egymásnak ott a sivatagban. Még menni kell, nem csak kitalálni kell, csinálni is kell. Nem tudom kell-e még tizenöt év, hogy odaérjünk-e” – mondta Geszti Péter, aki Bakos Gábor és Fatér Péter mellett 1999-ben azért alapította meg az ARC-ot, amiért azóta minden évben megszervezik és amiről részben még az első megnyitón Hankiss Elemér beszélt. Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is felidézte beszédében a szociológus gondolatait, hozzátéve, az ARC nemcsak társadalmi korkép, egyben sajnos azt is bizonyítja, mennyire ugyanazokban a csapdákban vergődünk még. „Hankiss nagyon bölcsen érvelt amellett, hogy ez az ország bizony nincs rendesen kitalálva. Kiindulópontja szerint az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy a társadalomnak magának kell és lehet kitűznie a vágyott létformáját. Ezt nem bízhatja másra” – hangsúlyozta a főpolgármester.
A több mint ezer pályamű válogatásán 18 fős zsűri dolgozott, amelynek egyik tagja, Nyáry Luca slammer, aktivista kiemelte, a politikai kakaskodás, a megélhetési válság, a betiltott Pride, a családalapítás mellett például a vártnál jóval nagyobb mértékben mozgatták meg a zebrák és a Mohu műanyag palackjai az alkotók fantáziáját, emellett a keserűbb világ ellenére a korábbi évekhez képest láthatóan sokkal több humorral álltak a pályázók a feladathoz. A legjobb alkotásnak járó díjat Gézamalac „Hol van Viktor?” című munkája nyerte el, második helyezett Kiss Bence, „A pénzváltó és felesége” című alkotása a palackos pénzgyűjtés mindennapjait ötvözte a németalföldi festészettel, míg Arthofer Márk egészségügyi disztópiát ábrázoló „Beszavazó show” című alkotása a harmadik helynek járó díjat vihette haza. A Borz díjat, amely a legkedélyborzolóbb alkotásnak jár, Horváth Krisztián „Tudta” című műve kapta.
Különdíjasok: Mátéfy Lili „Az első szabálysértésem :)”, Gézamalac „Hol van Viktor?”, Pásztor Dániel „This is Fine”, Ibos Csaba „Mi”. A kiállításnak idén is a budapesti Bikás park ad otthont Újbuda Önkormányzatának jóvoltából, szeptember 12-től október 12-ig. Ebben az évben is versenyeznek a plakátok egy közönségdíjért, szavazni a kiállítás végéig lehetséges az ARC weboldalán.
