Elsőként lapunk számolt be arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban hét jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Szépművészeti Múzeum elmúlt években lebonyolított műtárgy vásárlásai nyomán a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése, ami a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike.
A Szépművészeti Múzeum vásárlás útján az elmúlt öt évben megközelítőleg ezer műtárggyal – köztük El Greco, Joan Miró, Paul Cezanne, Moholy-Nagy László, Vaszilij Kandinszkij, Szinyei Merse Pál és Mányoki Adám – alkotásaival gyarapította gyűjteményét, körülbelül 6 milliárd forint értékben. Ajándékozás útján az elmúlt 5 évben mintegy 1800 műtárgy, köztük Georg Baselitz, Hantai Simon, Lakner László, Maurer Dóra, Paul Klee, Sean Scully és Victor Vasarely alkotásai kerültek a múzeum gyűjteményébe, több mint 4,5 milliárd forint értékben. Az ÁSZ közbeszerzési szempontból El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása, Mattis Teutsch János Lélekvirág, Kádár Béla Eladják a szürkét, Juan de Zurbarán Csendélet őszibarackokkal, körtékkel, almákkal és szilvákkal, Gerrit van Honthorst Bűnbánó Magdolna, Szinyei Merse Pál Fürdőházikó című alkotásai, valamint Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano olasz mesterek Mária-szobra megvásárlását tartotta aggályosnak.
A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdot– Az Európai Parlament és a Tanács 2014-ben jelentette meg a közbeszerzésről szóló irányelvét, amelyet minden uniós tagállam a nemzeti jogba ültetett át.
Az irányelv szerint a művészeti alkotásokat közbeszereztetni kell, amennyiben az értékük 220 ezer euró feletti. A műtárgypiacon, főleg az európai műtárgypiacon ez az összeg kutyafüle
– fogalmazott egy újságíróknak tartott, hétfői háttérbeszélgetésen Baán László, aki szerint egy abszurd EU-s irányelv miatt hatályban lévő, a közbeszerzési törvénynek és a műtárgypiac logikájának is ellentmondó jogszabály miatt számíthat bírságra a Szépművészeti Múzeum.
– Ez a jogszabály formailag alkalmazható, ám álságos, a közbeszerzés lényegét megcsúfoló színjátékra kényszeríti az adott műalkotás eladóját éppúgy, mint annak megvásárlóját
– fogalmazott a főigazgató.
– A közbeszerzés a versenyeztetés szabályait írja le. Az orvosi műszerek piacán érthető, hogy közbeszereztetni kell, több az ajánlattevő. A műtárgypiacon viszont a múzeum tesz ajánlatot az eladónak. Egy műtárgy egyedi, nem egyneműsíthető. A közbeszerzés itt életszerűtlen, hiszen a műtárgyvásárlás nem jelent tényleges versenyeztetést, nem versenyeztetjük az eladót, hanem megalkuszunk vele. A műtárgypiacon nem az eladók, hanem a vevők versenyeztetése folyik. Ez az elvárt bürokratikus eljárás igazából egy olyan versenyt imitálna, ami nincs. Egyszerűen ez nem versenyhelyzet, ez egy alkuhelyzet. Az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében naponta háromezer hirdetmény jelenik meg, azaz egy évben legalább egymillió.
Átnéztük: az évről-évre jelentős szerzeményezéseket lebonyolító híres európai múzeumok egyike sem folytatott le közbeszerzési eljárást műtárgypiaci vásárlásai során az elmúlt tíz évben. Ez igaz a jogkövetésükről, a működési forrásaik bőségéről ismert német, francia, holland és skandináv múzeumok által lebonyolított műtárgypiaci beszerzések teljes körére is.
Ez most vagy azt jelenti, hogy egyikük sem vett 220 ezer euró fölötti értékű műtárgyat – ami teljesen irreális, ismerve a nemzetközi műkincspiaci árakat, 220 ezer euró nem tétel –, vagy pedig azt, hogy úgy jártak el, ahogyan mi: figyelmen kívül hagyták a jogszabályt.
Ez igaz egy európai nagynevű múzeumra, amelyről tudom, sok millió eurós közbeszerzési kerete van. Egyébként a Louvre évente közzé teszi a műtárgybeszerzéseit, de árakat sosem tüntet fel.
Egy műtárgyaukción teljességgel elképzelhetetlen, hogy a vevő bejelenti vételi szándékát azzal a feltétellel, hogy kiír egy közbeszerzési eljárást. Galériás vásárlásnál formailag elképzelhető a közbeszerzési eljárás, de Baán László szerint meghiúsíthatja egy múzeum műtárgygyarapítását.
– Tegyük fel, megegyezünk egy galériával, ezután kiírjuk a közbeszerzési eljárást. A procedúra minimum két-három hónap. A galéria nem a tulajdonosa a műalkotásnak, hanem valakit képvisel. Sok olyan szenzitív adatot kell bekérnünk, amit nem biztos, hogy meg akar osztani a valódi tulajdonos, aki mindenesetre a legjobb ajánlatot fogja elfogadni.
Mint Baán László elmondta: az ÁSZ által közbeszerzési szempontból aggályosnak tartott műtárgyvásárlások közül hat műtárgy nem volt sokkal drágább a 220 ezer eurós limitnél. Amit El Greco festménye, Gonzaga Szent Alajos képmása viszont jócskán meghaladott. A festményt 3,6 millió dollárért (4,2 millió euróért) a MOL-Új Európa Alapítvány vásárolta meg 2022-ben a Christie’s aukciósháztól, majd helyezte letétbe a múzeumban – látható is volt a Szépművészeti El Greco-tárlatán. A múzeum a festményt részletekben vásárolta meg az alapítványtól. (Baán László a háttérbeszélgetésen 600 millió forint körüli összegről beszélt.) A múzeum főigazgatója elmondta: eleve szándékuk volt a festmény megvásárlása, ám nem volt pénzük, az alapítvány ilyen módon segített. A főigazgató állította : az ÁSZ egyik műtárgy vásárlását sem tartotta túlárazottnak.
A Szépművészeti Múzeum mindenesetre kérni fogja az illetékes magyar állami szerveknél, hogy kezdeményezzék az uniós irányelv felülvizsgálatát, tekintettel a művészeti alkotások beszerzésének sajátosságára, az európai múzeumok gyakorlatára.
