Újabb lemezekkel jelentkezett Győri Noémi

Manapság viszonylag kevés művész tartja fontosnak, hogy fizikai hanghordozón is megjelentessen felvételeket: azaz ne csak internetről letölthető formában tegye elérhetővé azokat, hanem kézbe fogható lemezt adjon ki. Győri Noémi fuvolaművész rendszeresen jelentkezik cédékkel, ezek közül többről mi is hírt adtunk már lapunkban az elmúlt években. Az év nagy részében Londonban élő művész augusztusban Budapesten járt, ekkor találkoztunk vele, éppen azért, hogy legújabban megjelent lemezeiről beszélgessünk. A beszélgetésre kiszemelt helyek vagy zárva tartottak – a hétfő még mindig ilyen nap –, vagy túl zajosak voltak. Némi kalandos keresgélés után azért találtunk megfelelő helyszínt. 

Az első kérdésem viszont maradt az, amit bárhol feltettem volna: miért tartja fontosnak egy művész, hogy fizikai hanghordozókon is megjelenjen? – Nem egészen igaz, hogy csak ilyeneket jelentetek meg, a legutóbb kiadott két anyagom közül az egyik, a L'après-midi d'une nymphe (Egy nimfa délutánja) Szabó T. Anna verseivel csak online érhető el, míg Sinan Savaskan brit kortárs zeneszerző művei, a The Sleep of Reason (Az értelem álma) címmel cédén és fekete lemezen is kaphatók. De feltehető az a kérdés is: egyáltalán miért készít az ember lemezeket? Mivel szinte minden műről létezik már felvétel, arra törekszem, hogy vagy olyan alkotásokat rögzítsek, amelyek még nem jelentek meg – ilyenek jellemzően a kortárs művek –, vagy hogy valami többletet adjak. Például egy gondolati tartalom köré válogatom össze a lemezre kerülő darabokat. ­Ez is egy lehetőség arra, hogy újat nyújtsak. Ez történt az Egy nimfa délutánja esetében is. Itt a zene mellett megjelentek a művek mellé illeszkedő, kifejezetten a zenékhez és az őket ihlető történetekhez írt versek is, amelyek új kontextusba helyezik a jól ismert darabokat.

Savaskan művei esetében azért is lehet fontos egy ilyen, valóban albumként kezelhető formátum, mert – ahogy ezt megfogalmazta magának – ezek háromdimenziós hangszobrok, amelyek fuvolatechnikailag nagyon igényesek: az egész így, mintegy átfogó dizájnprojekt mutatkozik meg.

A koncepció jelen van a másik, „virtuális albumon” is, amelyen a zene és a költészet egyenrangú módon jelenik meg. Bár a szövegek rövidebbek, Győri Noémi szerint a költészet erőteljesebb a zenénél, úgy érzi, a zene és szöveg így azonos súllyal szerepel az albumon. A darabok francia szerzőktől valók a múlt század első évtizedeiből, szerepel Debussytól az Egy faun délutánja zongora-fuvola átiratban – a lemezen Fejérvári Zoltán zongoraművész működik közre –, és más olyan művek, amelyeket a görög mitológia történetei ihlettek. – Ezekhez írt Szabó T. Anna csodálatos verseket, amelyek a történetek női szereplőinek a világát tárják fel, mutatják be. A görög mitológiai történetekben például a nimfák gyakran csak szimbólumként, vagy szexuális vágyak eszményi képeiként jelennek meg, miközben nem tudunk semmit az érzéseikről, gondolataikról. Nem lehet tudni Syrinx történetében sem (szintén Debussy alkotása), hogy a nádszálakká változó nimfa, amelyekből Pán a pánsípot készíti, mit élt át: áldozat volt, vagy játszott Pánnal, esetleg voltak-e neki is vágyai? Ezeknek a gondolatoknak a megfogalmazásában volt partnerem Szabó T. Anna. A lemezen a versek angol nyelven hangzanak el, Kate Fleetwood előadásában. Anna költészete régóta része az életemnek. Bár már jelentek meg angolul költeményei, szerettem volna, ha szélesebb körben is megszólalhatnak – mesélte a művész. 

Innen Győri Noémi nagyot ugrott az időben Savaskan egy-két éve írt műveihez. Mi köti össze a két korszakot? – A fuvola rendkívüli drámai kifejezőerővel bíró hangszer, számomra küldetés, hogy ezt megmutassam. A 19. század végén, a 20. század elején történt a fuvolairodalom újabb felvirágzása (az első a barokk idején volt), pont Debussy Syrinxje (1913) a fordulópont a fuvola történetében. A múlt század második felében az avantgárd újabb fuvolajátékmódokat alakított ki, de ezek nem nagyon vannak manapság már jelen. Éppen ezért különösen izgalmas számomra Sinan művészete: bár nem avantgárd, mégis nagyon innovatív, és erőteljesen épít a hagyományokra. Művei számos szokatlan technikát igényelnek, amelyek egyedi, ritka és drámai hangzást teremtenek. Így váltak számomra igazán izgalmassá. Savaskan, aki a hetvenes éveiben jár, és maga is fuvolista volt, ennek tükrében képes rendkívül kifinomultan komponálni a hangszerre – magyarázta Győri Noémi. 

Erről azt mondta el Noémi, hogy általában kevés fúvós kerül be a Royal Academy of Music doktori képzésére, amelyen zömében zongoristák, karmesterek, zeneszerzők vesznek részt. A fokozat megszerzéséhez egy saját művészeti projektet kell kibontakoztatni előadásokkal, koncertekkel, felvételek készítésével, kottakiadással, majd a végén az egészet írásban kell dokumentálni. Ehhez szükség volt arra, hogy férjével, Madaras Gergely karmesterrel Londonban maradjanak, a gyerekeik már ott kezdtek iskolába járni. De mindketten sokszor járnak Magyarországon, játszanak, fellépnek. 

London különleges hely Győri Noémi életében: az a szélesre táruló világ, ami ott körülveszi, nagy kihívás, mert ott megfordul a világ összes nagy művésze. Velük kell versenyben lenni, a mi különösen erős motiváció. – Az ember otthon kényelmesebben, talán megállapodottabban érzi magát. Londonban valójában akaratlanul kerültem egy olyan térbe, ahol kérdés: az óriási művészek között milyen hangot tudok kialakítani, ki tudok lenni én? Egyáltalán nem szakadtam el Magyarországtól, inkább nagy luxusként élem meg a lehetőséget, hogy művészként az ottani térben élhetek, de itthon is jelen tud lenni a művészetem. London óriási feladat, egyszerre nagy nyomás és kiválóan inspiráló közeg – mondta végezetül a fuvolaművész.