Miközben a Gázai övezetben a humanitárius helyzet katasztrofális, a háború vége és az izraeli túszok kiszabadítása sem látszik egyelőre, az Európai Unió megosztottsága miatt nem tud valódi szereplőként fellépni. Az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere Izraelnek, így a blokknak lenne lehetősége nyomást gyakorolni Benjamin Netanjahu kormányára, hogy hagyjon föl a háborúval és a segélyek blokkolásával, állítják szakértők. A kereskedelmi egyezmény esetleges felfüggesztését követeli számos tagállam is, amivel az Izraelből érkező termékek kedvezményes vámkulcsa szűnne meg.
Az EU-n belül néhány tagállam, így Szlovénia, Írország, Spanyolország és Belgium hagyományosan nagy hangsúlyt helyez a palesztin nép támogatására, míg más uniós országok, köztük Csehország, Németország és Magyarország támogatja a zsidó államot, bármit is tegyen a kormány.
Martin Konečný, a brüsszeli European Middle East Project nevű szervezet (azaz Európai Közel-Kelet Projekt) igazgatója a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy lassú elmozdulás érezhető a tagállamok oldaláról. Amikor márciusban az izraeli hadsereg blokkolta a segélyek eljutását a Gázai övezetbe, „túl borzalmassá vált a helyzet.” Hollandia, aki korábban egyértelműen támogatta Izraelt a Hamasz elleni háborújában májusban javasolta az Izraellel kötött egyezmény felülvizsgálatát. Konečný szerint egyértelművé vált, hogy elhúzódó háborúra és romló helyzetre kell felkészülni, így nem reménykedhettek abban az európai döntéshozók, hogy elfordítjuk a tekintetünket, a harcok végeztével pedig lapozunk. Az Izrael-EU egyezmény felülvizsgálatát aztán májusban hivatalosan is kezdeményezte Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.
Ugyanakkor az egyezmény felfüggesztéséhez a tagállamokat tömörítő Tanácsban minősített többség kellene, vagyis a tagállamok 55 százalékának szavazatára van szükség úgy, hogy közben az Unió lakosságának 65 százalékát is képviseljék a támogató országok. A jelenlegi erőviszonyok mellett erre azonban nincs lehetőség. A nagy tagországok közül Németország és Olaszország minden ilyen lépést ellenezne, és legalább az egyiknek módosítania kellene a pozícióját, hogy a Tanácsban átbillenhessen a mérleg.
A független Palesztina elismerésére szólított fel Horvátország elnökeA kutatás-fejlesztési együttműködés egy másik kulcsterülete az EU-izraeli kapcsolatoknak, ezért az elmúlt időszakban a Horizon nevű uniós alap került a vita középpontjába, ami révén izraeli kutatók, egyetemek és cégek is szorosan együttműködnek európai partnerekkel. Végül július végén javasolta az Európai Bizottság, hogy az EU függessze fel a Horizon program egy kis szeletét, az úgynevezett EIC Accelerator programot, ahova izraeli cégek is pályázhattak start-up-ok támogatásár. Ez elenyésző rész a teljes Horizon programon belül. A Bizottság javaslatában kiemelte, hogy Izrael nem teljesíti az EU-val kötött egyezményben foglalt emberi jogi kötelezettségeit. Ennek a felfüggesztésnek az elfogadásához ugyanakkor szintén minősített többségre lenne szükség.
Konečný kiemelte, Németország nem engedte, hogy ennél nagyobb szeletet felfüggesztéséről tárgyaljanak, majd a javaslatot azzal utasította el, ez túl kevés ahhoz, hogy érdemben nyomást gyakoroljon Izraelre. A brüsszeli szervezet igazgatója ugyanakkor emlékeztetett, hogy amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát 2022-ben, akkor szinte azonnal kizárták Oroszországot a hasonló programokból, és ebben a folyamatban vezető szerepet töltött be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ha hitelesek akarunk maradni, akkor az izraeli hadsereg háborús bűnei ellen is föl kellene lépni, állítja Konečný.
A szakértő szerint a megosztott izraeli társadalomból is sokan várják az erősebb fellépést Európából, és azok az izraeli társadalmi csoportok, akiknek van vesztenivalójuk, akár átbillenthetik az izraeli politikát is.
Az EU eddig két körben szankcionált egyéneket és szervezeteket emberi jogok megsértéséért, ezek elfogadásakor egyszerre tett listára a Hamasz terrorszervezethez köthető egyéneket, és olyan erőszakos izraeli telepeseket, akik számos jogsértést követtek el Ciszjordániában. Egy újabb csomagot azonban már hónapok óta blokkol Magyarország, és mivel ehhez egyhangú döntés kell, nem várható előrelépés.
Konečný ugyanakkor úgy érzi, hogy az EU önmagában nem tudja megoldani a konfliktust és ameddig Donald Trump zöld utat ad Netanjahu miniszterelnöknek, addig várhatóan csak tovább fog romlani a helyzet.
Legalább húsz ember, köztük öt újságíró halt meg egy kórházat ért izraeli csapásban a Gázai övezet déli részénTrump végletekig összekuszált mindent
Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza azon döntését, hogy megtagadja a vízumot az ENSZ Közgyűlés palesztin delegációja tagjaitól, jelentette az AFP. „Ez a döntés nem áll összhangban az ENSZ létjogosultságával, és a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Az ENSZ Közgyűlésének az a feladata, hogy globális kérdéseket vitasson meg és megoldásokat javasoljon. A palesztin delegáció távolléte csak Izraelt kedvezményezi” – nyilatkozta Erdogan török újságírónak Kínából való visszatérése során tegnap. Hozzátette, szeretné megbeszélni a kérdést António Guterres-el, és szeretné hallani az ENSZ főtitkár véleményét az esetről.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy nem ad ki vízumot azoknak a magas rangú palesztin tisztviselőknek, a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Palesztin Hatóság tagjainak, akik részt kívánnak venni a jövő héten New Yorkban kezdődőz ENSZ Közgyűlésén, és visszavonja a korábban kiadottakat is. Az intézkedés Mahmúd Abbász palesztin elnökre is vonatkozik, ami példátlan, de Guterres főtitkár egyelőre nem nyilatkozott nyilvánosan az ügyről.
A Palesztin Hatóság, valamint az Európai Unió és több tagállama külön-külön sürgette már Washingtont, hogy gondolja át ezt a döntést. Eközben tovább emelkedett a palesztin államot a Közgyűlésen elismerni kívánó nyugati államok sora - hétfőn Belgium jelentette be ezirányú szándékát, jelezve, hogy az elismerés csak akkor lép hatályba, ha a Hamász által fogva tartott összes izraeli túszt szabadon engedik, és a terrorcsoport már nem uralja Gázát.
Donald Trump adminisztrációja büntetőintézkedésekkel és fenyegetésekkel próbálja megakadályozni a Palesztinát elismerő országok számának növekedését. Washington még a vízummegtagadás előtt szankciókat foganatosított a Palesztin Hatóság ellen és még szigorúbb lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a palesztin állam elismerése megtörténik az ENSZ Közgyűlésén. G. M.
