Augusztus 19-ével mintegy kipottyant a magyar jogrendből az a szabályozás, amely az ügyletek széles spektrumát tekintve elővásárlási jogot biztosított a magyar államnak a külföldiek tőkebefektetései, céges tulajdonszerzései (FDI, foreign direct investment, vagyis külföldi közvetlentőke-befektetés) esetére – írja a hvg.hu.
A hatályát vesztett szabályozás alatt, ha például egy német cég felvásárolt volna egy magyart, az ügyletet be kellett jelenteni a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely vizsgálatot folytatott, és ha a miniszter tiltó döntést hozott, akkor az állam felvásárolhatta a céltársaságot a bejelentett feltételekkel.
Minden külföldiek által megvásárolni kívánt magyar cégre elővásárlási jogot kaphat az államA szóban forgó szabályozás azonban
mindössze pár hétig élt, és bár a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett, operatív szinten jó eséllyel aligha volt bármi hatása.
Karli Péter, a Heal Partners ügyvezető partnere a hvg.hu-nak arról beszélt, az általános állami elővásárlási jog hatályon kívül kerülése fontos és pozitív fejlemény a tranzakciós piac szempontjából, örvendetes, hogy a rendkívül negatív jogi helyzet csak rövid ideig állt fenn. Hozzátette, a május végi módosítás nagy bizonytalanságot hozott a piacon mind az eladók, mind a potenciális vevők körében. Szerinte pozitív fejlemény, hogy az ideiglenesen fennállt szabályozás a rövid idő alatt csak kis turbulenciát okozott és nem volt jelentős negatív hatással a külföldi befektetők bizalmára. Várakozásai alapján a jelenlegi rendszer marad hosszabb távon, a jogalkotó részéről esetleg finomítás lehetséges, drasztikus átalakítás egyelőre valószínűtlen.
A portálnak névtelenül nyilatkozó más szakértő már borúsabban látja a helyzetet, ő úgy véli,
arra a pár hétre, amíg a szigorítás hatályban volt „minden lefagyott”, ami az érintett külföldi befektetéseket illeti.
Az, hogy a szigorítás csak pár hétig élt – folytatta – megerősíti az eredeti gyanút, miszerint azt a kormány csak egy, vagy esetleg néhány konkrét ügylet megakadályozása érdekében vezette be, vagyis ad hoc jogalkotási barkácsolás történt.
A hvg.hu megjegyzi, az is lehetséges, hogy a tágan értelmezett kormányban valahol tényleg jó ötletnek tartották az extrém szigorítást, ám hiányzott a szakértelem a következmények felméréséhez és felismeréséhez. De felmerül az a gyanú is, hogy a szabályozás célja nem a stratégiai magyar tulajdon védelme, hanem az információgyűjtés, hiszen a bejelentések nyomán az állam belelát az ügyletekbe: ki, mit, mennyiért és milyen feltételekkel adna el. Valószínűleg egyébként a szabályozás a belátható jövőben enyhülni fog, mert készül az uniós szintű, kötelezően alkalmazandó, egységes és átfogó rendelet.
