Lengyelország;Ukrajna;Varsó;orosz-ukrán háború;ukrán menekültek;

Ukránpárti tüntetés Krakkóban 2024. november 29-én

Lengyelországban felülkerekedett a nacionalista kisebbség, egymillió ukrán menekült sorsa van veszélyben

Megvétózta Karol Nawrocki lengyel elnök az Ukrajna megsegítéséről szóló törvénycsomagot. Ez a menekültek ellátásán túl számos más ügyre is kiterjedt – egyebek között a Starlink űrinternet finanszírozására. Az ukrán menekült közösséget érintő ügyekről egy varsó aktivistát, Olekszandr Petrikovot kérdeztük. 

Hány ukrán él Lengyelországban?

Körülbelül 1,5-1,6 millió ukrán állampolgár él Lengyelországban. Közülük egymillióan menekültek. Mintegy félmillióan migránsok, akik már az 2022. február 24-i orosz agresszió előtt is itt éltek. Nekik hosszú időre szóló tartózkodási engedélyük van, munkavállalók, vállalkozók.

A menekültek ezek szerint főleg nők és gyermekek?

Háromnegyedük nő és minden második gyerekkorú. Vannak férfiak is, főleg nyugdíjaskorúak, sérültek, betegek közöttük.

Milyen ellátás illeti meg őket Lengyelországban?

Az orosz agressziót követően a lengyel szejm egy un különleges törvényt fogadott el a megtámadott Ukrajna megsegítésére. A menekültek jogosultak arra, hogy a lengyel állampolgárokkal azonos szolgáltatásokhoz jussanak, kiválthatják az elektronikus PESEL UKR számot. Ez feljogosít az egészségügyi igénybevételére, szociális szolgáltatásokra, az oktatási rendszerben való részvételre. Jár nekik, akár a lengyeleknek, az un. 800+ azaz a családoknak a 18 év alatti gyerekek számára járó nevelési támogatás. Ez attól függetlenül jár nekik, van-e állásuk vagy nincs?

Ezzel kapcsolatban olvasni olyan állításokat, hogy a társadalombiztosítás kifizeti ezt a jelentős összegű pótlékot olyanoknak is, akik nem élnek állandóan az országban.

Ellenőriztük ezt a hírt. Nem igaz. A hatóságok a határforgalmi adatok alapján leállítják a pótlék utalását, ha a jogosult elhagyja az országot. Ez az ellenőrzés persze nehezebb, ha valaki a Schengen-zónában marad, de nincs lengyel területen.

Karol Nawrocki az új lengyel államfő megvétózta meg az Ukrajna megsegítéséről szóló törvény aláírását és ellenjavaslatában azzal állt elő, hogy csak azoknak a menekülteknek járjon a 800+, akik dolgoznak Lengyelországban, fizetik a társadalombiztosítást.

Igen, mi az Ukrán Házban megvizsgáltuk, mit is jelentene ez a változás. A menekülteknek a statisztikáink szerint 69 százaléka dolgozik, van biztosításuk. De figyelembe kellene venni a sajátos eseteket. Például, hogy valaki munka nélkül marad, hosszabban keres állást. Vannak nyugdíjasok, akiknek családi pótlékra jogosult gyerekkel élnek. Vagy lehet, hogy az anya betegsége miatt nem tud munkát vállalni, vagy mert a gyereke beteg. Ezeket az eseteket nem lehet figyelmen kívül hagyni szerintünk.

Hogyan kapcsolódtak be a menekültek a lengyel világba? Azt olvasni, hogy sokak diplomáját nem fogadják el, nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni, miközben szükség lenne a tudásukra.

Az ukrán menekültek túlnyomó része megtalálta a munkahelyét Lengyelországban. Mi itt az Ukrán Házban folyamatosan nyelvtanfolyamokat tartunk, hogy segítsük őket abban, hogy a képzettségüknek megfelelő állást kapjanak. Képzéseket szervezünk, segítjük az integrációt. Az orvosi diplomák nosztrifikálása is sokkal egyszerűbb, mint az orosz inváziót követő időszakban volt. Megoldást keresünk a pszichológusi végzettség elismertetésére, de ez nagyon nehéz, mert egészen más módon oktatják ezt a hivatást Ukrajnában, mint Lengyelországban.

Olekszandr Pesztrikov szerint a pártok kihasználják az ukránellenes hangokat

Ön szerint mi okozta a lengyel közvéleményben az ukránokra kedvezőtlen fordulatot?

Úgy látjuk, hogy a lengyel társadalomban korábban is folyamatosan létezett egy erősen ukránellenes kisebbség. A CBOS közvéleménykutató intézet egy nemrégen készített vizsgálata szerint a lengyelek 38 százaléka táplál negatív érzelmeket Ukrajnával, az ukránokkal szemben. Az orosz támadást követően azonban ezek az emberek szégyelltek előállni ezekkel a véleményekkel, mert a többségi közhangulat szolidáris volt Ukrajnával. Megváltozott a helyzet azonban az elmúlt évek választási kampányai során, amikor egyre több olyan szélsőséges politikai erő is fellépett, amelyik ezt az ukránellenes réteget akarta megszólítani. A közbeszédben, szociális médiában egyre többször jelentek meg az olyan állítások, melyek szerint az ukránok elveszik a lengyelek elől a lakásokat, kiszorítják őket az egészségügyi ellátásban, az oktatásban. Álhírek forogtak „Lengyelország ukránosításáról”, az ukrán nyelv kötelező bevezetéséről az iskolákban. Úgy látjuk, hogy az ukránfóbia azzal is nőtt, hogy erősödtek a szélsőnacionalista pártok a kampányban, sőt az un. mérsékelt pártok politikusai is átvettek tőlük szlogeneket – például azzal kapcsolatban, hogy az ukrán menekültek kiszipolyoznák Lengyelországot a családi pótlék révén. Ezzel együtt – a kutatások szerint – a lengyel közvélemény hatvan százaléka továbbra is szolidáris az ukránokkal, egyetért a támogatásukkal.

Mi aggasztja a lengyelországi ukránokat most?

Nagyon fontos lenne, hogy az államfő és a kormány gyorsan megtalálja a megoldást ezekre a kérdésekre és közösen fogadják el a külön törvényt Ukrajna támogatásáról. Október 1-én ugyanis lejár az eddig érvényes jogszabály. Ez nem csak a szociális támogatásokra vonatkozik, de például sok személyes dokumentum is érvénytelenné válik. Reménykedünk, hogy megoldódik az az ügy. Legalább egymillió emberről, gyerekekről, anyákról van főleg szó.

Többet adnak, mint kapnak a menekültek?

A lengyel társadalombiztosítás adatai szerint 2024-ben 3,4 milliárd PZL fizettek ki a 800+ nevelési segély címén ukrán menekülteknek. Miközben hozzájárulásuk a lengyel GDP-hez 145,1 milliárd PZL. Az ukrán menekültek 69 százalékának van munkaviszonya, a munkaképes korúak húsz százaléka munkanélküli. Tíz százalékuk különböző okok miatt nincs jelen a munkapiacon. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa idén júniusban jelentést tett közzé a lengyelországi menekülthelyzetről. Eszerint 2024-ben az ukránok hozzájárulásának eredménye a lengyel GDP 2,7 százalékát tette ki. A főbiztos szerint az ukránok megjelenése kedvező hatással volt a munkaerő-piacra. Nem csökkentek a bérek és nem nőtt a munkanélküliség. A jelentés kitér arra, hogy az egyetemi diplomás menekülteknek csak az egy harmada dolgozik végzettségének megfelelő munkakörben. Ezt részben az indokolja, hogy a lengyel jogszabályok az állások egy részénél állampolgárságot követel meg, másrészt a menekültek hiányos nyelvtudása. A jó lengyel nyelvtudással rendelkező átlag 700 zlotyval többet keresnek a lengyelül gyengén beszélőknél.

Olekszander Petrikov

A varsói Ukrán Ház 40 éves szakértője. Nyolc éve él Lengyelországban, történész, doktori tanulmányainak befejezése előtt áll.

Az amerikai elnök szerint elképzelhető, hogy a háború még tartani fog egy ideig