Spányik Miklós: Delírium

A megkopott tudatküszöb szélén

Halotti tort ül a tömérdek élmény

Eltűnt a határ, a múlt és jelen

Őrülten kavarog egy szabad éjjelen

A felajzott csupasz emléktestek

Elfedett vágyakat keresnek

És a szörnyű évek szemfedelén

Álomittasan pihen a remény