Júniusban az Országgyűlés fideszes többséggel megszavazta azt a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter fog dönteni az anyakönyveztethető utónevekről. Hankó Balázs most a kormánypárti Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban arról beszélt: 13 nemzetiségi és egy magyar utónevekre vonatkozó miniszteri rendelet fog születni, amelyekkel biztosítják, hogy az adható nevek a nemzeti, a nemzetiségi és a nyelvi kultúránk részei legyenek. Lényegesnek nevezte azt is, hogy csak olyan utóneveket adhassanak a szülők, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők.
Az augusztus 19-től hatályossá vált törvény alapján első lépésben a kulturális és innovációs miniszternek kell kiadnia 15 napon belül valamennyi rendeletet, amely a 13 nemzetiségi és a magyar utónévjegyzékről szól. A jogszabály a jelenlegi helyzetet örökíti meg, vagyis hogy ma hazánkban nemzetiségi és magyar utónévként mit lehet használni. Hankó Balázs hangsúlyozta: eddig a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) feladata volt állást foglalni különleges névadási szándék esetén. A jövőben is ugyanez fog történni, ha valaki olyan utónevet szeretne adni, amely nem szerepel a magyar vagy a nemzetiségi utónév rendeletben, akkor a magyar utónév felvételét az NYTK-nál, a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti. Az NYTK tesz majd javaslatot a miniszternek a név elfogadásáról.
Megszavazták, mostantól az Orbán-kormány dönti el, milyen neveket lehet anyakönyveztetniHankó Balázs közölte azt is, hogy
a különböző szempontokat szem előtt tartva, a döntéshozatali folyamatba egy bizottságot von be, amelyben a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is részt fognak venni. Az NYTK mellett csak az ő véleményezésüket követően módosul vagy egészül ki a miniszteri rendelet.
A nemzetiségek esetében korlátozottabb a tárcavezetői hatáskör, hiszen a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó. A miniszter legfeljebb felülvizsgálatra küldheti vissza az utónevet abban az esetben, ha az jó erkölcsbe ütközne vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a név viselőjére. A nemzetiségi önkormányzat még ezek után is dönthet amellett, hogy fenntartja az eredeti határozatát.
A tárcavezető elmondta, a magyar utónevek esetén a miniszternek célszerű figyelembe vennie bizonyos szempontokat. Ezek közé tartoznak a helyesírás szabályai, valamint ősi magyarnak tartott nevek esetén szükséges megbizonyosodni arról, hogy fellelhető-e korábbi tudományos bizonyíték az adott névről.
„A fantázianevek és az idegen eredetű nevek esetén a magyar nyelvben meghonosodott forma számít, az írói fantázianeveknél pedig azok klasszikus értékét kell figyelembe venni”
– fogalmazott, hozzátéve, ekkor is alapértelmezett szabály, hogy a név nem lehet hátrányos a viselőjére.
A miniszternek is van arra lehetősége, hogy a jelenlegi utóneveket felülvizsgálja, ezzel kapcsolatban a NYTK és a bizottság tesz majd javaslatot az elkövetkezendő időszakban – mondta Hankó Balázs.
Kósa Lajosnak nem tetszik a Legolasz, az Orália, a Kandida, változtatna az anyakönyvezhető utónevekről szóló szabályozáson