Egy Fundamenta-felmérésből az derült ki, hogy a huszonévesek 60 százaléka, a harmincévesek egyharmada még otthon lakik a szüleivel. Ez egész Európára jellemző, nem csak hazánkban van így. Nálunk azonban sokan anyagi okokból maradnak a „mamahotelben”, nem pedig önszántukból.
A KIPPER-jelenség nem csak az otthonlakást foglalja magába, hanem azt is, ha a gyermek már elköltözött, de anyagilag még segíteni kell őt, például a teljes lakbérét a szülőknek kell fizetni, ami komoly terhet jelent.
A Kids In Parents’ Pockets Eroding Retirement Savings, azaz KIPPER esetén ez a támogatás akkora, hogy akár a szülők nyugdíja, vagy nyugdíjalapja is rámegy erre. "Ez előfordulhat akkor is, ha otthon lakik a gyermek, és nem tesz bele egyetlen forintot sem a családi kasszába, nem vásárol semmit a közös hűtőbe, ellenben sokat költ saját szórakozására vagy saját maga által használt eszközökre - nyilatkozta a Népszavának Győri Piroska pénzügyi szakértő. - Az természetes, hogy egy szülő segít a gyermekének. Ám ennek a mértéke nem mindegy. Mindkét fél részéről határokat kell szabni, szabályokat felállítani, különben mindenki számára nehéz és megterhelő időszakká válhat az együttélés.”
A jelenség, hogy a felnőtt gyerek nem költözik el a 2000-es években lett nagyon gyakori.
„Bumeránggyereknek vagy „gyernőttnek” is nevezik azokat, akik 20-30 évesek, már képesek lennének önálló életre, azonban mégsem repülnek ki a családi fészekből. Magyarországon vannak olyan megyék, ahol 80 százaléka a fiataloknak még otthon lakik.
„A családalapítás világszerte jóval későbbre tolódott, mint ami régen jellemző volt. Mostanra a fiatalok később költöznek el otthonról, később házasodnak és gyermeket is később vállalnak – mondta a szakértő. Arról is beszélt, hogy ez egy érthető döntés, hiszen egyfajta létbiztonságot, egzisztenciát össze kell szedni ahhoz, hogy a mai bizonytalan világban valaki családot alapíthasson. - Gondoljunk csak a magas ingatlanárakra, a szinte megfizethetetlen albérletekre, a magas kamatozású lakáshitelekre. Néhány kormányzati program valóban segíthet a fiatalok egy részének, de sokan kiszorulnak ezekből a támogatásokból, sokan pedig félnek bármiféle adósságnak kitenni magukat.” A szakember szerint ez érthető is, hiszen a mai 20-30 évesek már átélték, felfogták, amikor a szüleik a devizahitelek csapdájába kerültek, vagy egy pillanat alatt veszítették el a munkahelyüket.
„Azok számára, akik harmincas éveikben is otthon maradnak a szülői ház a biztonságot jelenti. Sokkal kisebb a felelősség, ameddig gyerekek maradhatunk. Felnőtté és önállóvá válni ijesztő. Számos nehéz döntést kell meghozni, minden sokkal bonyolultabbá válik” – jelentette ki lapunknak Tóth Tamara pszichiáter. Hozzátette, a fiatalok többsége átlendül ezen. Azonban akiknek komoly önértékelési problémáik vannak, akik nem hisznek a saját képességeikben, azok viszont inkább otthon maradnak.
Tóth Tamara elmondta, hogy bármi az oka a több generációs együttélésnek, mindenképpen számos konfliktus alakulhat ki, így érdemes lefektetni néhány szabályt. „Ha őszinte kommunikációt tudnak folytatni a szereplők és a határok egyértelműen fel vannak állítva, a helyzet egy kicsit könnyebb.”
Győri Piroska szerint még ha anyagi okai is vannak az együttélésnek, érdemes egy bizonyos összegben megállapodni, amit a fiatalnak minden hónapban be kell fizetnie a lakhatási költségekre.
A pszichiáter ezt a gondolatot azzal egészíti ki, hogy a napi házimunkába is be kell venni a még otthon lakó gyermeket. „Az a minimum, hogy saját maga után elpakol, elmosogat, a szobáját rendben tartja, de bizonyos időközönként nyugodtan kimoshatja a családi többi tagjának szennyesét is, vagy kitakaríthatja a lakás közös helyiségeit. Nyugodtan megkérhetjük arra is, hogy vásároljon be, főzze meg a vacsorát, vagy vágja le a füvet. Ez nagy segítség abban, hogy a szülők ne érezzék azt, hogy kiszolgálói a gyermeknek és a fiatal se érezze haszontalannak magát.”
A doktornő szerint a vendégek fogadása is konfliktusforrás szokott lenni az ilyen együttélés során. Azt javasolja, hogy ilyenkor is legyünk őszinték.
„Ha nem akarunk idegeneket kerülgetni késő éjjel a konyhában, ha nem akarjuk, hogy hangos buli legyen az otthonunkban, nyugodtan jelezzük a gyermek felé. De fontos, hogy meglegyen a maga autonómiája, így a hónap 1-2 napján viszont hagyjuk őt magára, hogy áthívhassa a barátait" - javasolta Tóth Tamara.
Arra is felhívta a figyelmet, fontos, hogy motiváljuk a fiatalt, de ne legyünk erőszakosak. Az álláskeresés nem egyszerű dolog, így adjunk időt arra, hogy megtalálja a megfelelő munkát, viszont arra figyeljünk oda, hogy valóban keresgéljen.
„Mint mindennek, így ennek a helyzetnek is a legjobb megoldása a nyílt és őszinte kommunikáció, minden fél részéről. Ne hagyjuk felgyűlni a negatív érzéseket, mert azok komoly vitát, állandó feszült hangulatot okozhatnak otthon.”
Világszerte sok fiatal marad otthon
Az Európai Unióban a 18 és 31 év közötti fiatalok közel 50 százaléka él együtt a szüleivel. Észak-Európában ez az arány 25 százalék, míg Máltán, Horvátországban és Szlovákiában a fiatal felnőttek 70-78 százaléka lakik a szüleivel.
