A kedden nyilvánosságra hozott levélben az aláírók köszönetet mondanak Trumpnak, aki a múlt héten az Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során felvetette a politikai foglyok kérdését is, és arra kérték a világ első számú vezetőjét, hogy „folytassa aktív erőfeszítéseit a belarusz politikai foglyok azonnali szabadon bocsátásának biztosítása érdekében. Szabadságuk nemcsak igazságot szolgáltat az embereknek, hanem megnyitja az utat a megbékélés és a párbeszéd felé is” – hangsúlyozzák a nyílt levélben.
Az aláírók között van Oscar Arias Sánchez, aki 1987-ben kapott Nobel-békedíjat a közép-amerikai béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiért, valamint két irodalmi Nobel díjas - a szovjet diktatúra legismertebb krónikása, a belarusz Szvetlána Alekszievics írónő, illetve a romániai Ceausescu-diktatúra és az azt megdöntő 1989-es forradalomról írt regényéért díjazott Herta Müller.
A levél aláírói azt is kérik, hogy töröljék el a politikai indíttatású vádakat, hogy megkönnyítsék azoknak a beloruszoknak a visszatérését, akik tömegesen hagyták el az országot a 2020-as augusztusi elnökválasztást követő tüntetések erőszakos elfojtása miatt.
Amint arról a Népszava is beszámolt, Lukasenko Donald Trump megválasztása után azonnal elkezdte keresni a kapcsolatot az USA-val. Több washingtoni külügyi tisztviselőt is fogadott, végül júniusban hosszabban tárgyalt Keith Kellogg nyugalmazott tábornokkal, Trump orosz–ukrán ügyekben utazó képviselőjével. E vizit ellenszolgáltatásaként szabadult ki Szergej Tyihanovszkij, a 2020-as elcsalt elnökválasztás valódi győztesének, Szvetlana Tyihanovszkajanak a férje, akinek bebörtönzése után vette át az elnökjelöltséget felesége. Mint jeleztük, a találkozó Kelloggal nem jöhetett volna létre, ha nem kap Washington előre biztosítékot, hogy Lukasenko kiengedi ezeket a többségükben külföldi állampolgársággal is bíró elítélteket. A belorusz diktátor ugyanakkor azt mondta partnereinek, akár tízezer embert is elenged, ha megmondják, mit kap cserébe. Az utóbbi hónapokban Lukasenko rezsimje több száz, „szélsőségességért” elítélt személyt is szabadon engedett azon törekvése részeként, hogy csökkentsék az ország nyugati elszigeteltségét.
A Nobel-díjasok nyílt levele kapcsán a Reuters azt írta, Trump múlt pénteki meglepetésszerű beavatkozása a politikai foglyok ügyében néhány órával azután történt, hogy Dmitrij Bolkunec, egy száműzetésben élő belarusz ellenzéki aktivista e-mailt küldött a Fehér Ház vezetőjének, amelyben arra kérte, hogy az alaszkai csúcstalálkozón Putyinnak is vesse fel a belarusz foglyok kérdését. „Szándékunkban áll jelölni Önt a Nobel-békedíjra, ha segít biztosítani a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátását” – írta Bolkunec az amerikai elnöknek küldött üzenetében. Trump már az alaszkai csúcsra tartva a közösségi médiában azt írta, „csodálatos beszélgetést folytatott a nagyra becsült belarusz elnökkel”, amelynek során megköszönte Lukasenkonak a 16 politikai fogoly szabadon bocsátását, és megbeszélte további 1300 személy szabadulását.
