Meglepő, de nem mulatságos
Meglepő – de inkább megdöbbentő – információ látott napvilágot a héten: Oroszország megsérti Magyarország szuverenitását. Nyíltan Magyar Péter ellen kampányol a közvetlenül Vlagyimir Putyin felügyelete alatt álló orosz külföldi hírszerzés. A Fidesz Magyar Péter elleni fő vádjait ismétli el egy közlemény.
Magyar Péter az országjárás közben kétszer is reagált az ügyre. Balatonfüreden azt mondta, hogy „összenő, ami összetartozik”, majd leszögezte: nem fél sem Orbán Viktortól, sem Vlagyimir Putyintól. A közösségi oldalán pedig nehezményezte, hogy az orosz beavatkozás ellenére a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Bizottság és az ügyészség nem intézkedik; továbbá azonnali magyarázatot követelt Oroszország hazánkba akkreditált nagykövetétől, hogy kinek a megbízásából, pontosan milyen céllal avatkoznak be a magyar belügyekbe.
Szijjártó Péter egyetért az orosz hírszerzés Magyar Péter ellen kampányoló jelentésével: a külgazdasági és külügyminiszter szerint „semmi újdonság nincs” a közvetlenül Vlagyimir Putyin felügyelete alatt álló orosz külföldi hírszerzés megállapításaiban, azt, hogy „Brüsszel” le akarja váltatni a magyar kormányt, mindenki látja. Orbán Balázs szerint viszont az orosz hírszerzés nem avatkozik be a magyarországi választásokba a Magyar Péter elleni kampányával,
Hogyan történhetett meg, hogy a pályafutását a „Ruszkik haza!” jelszavával indító, majd azóta lépten-nyomon a szuverenitásról beszélő Orbán Viktor mellett az orosz titkosszolgálat, a KGB egyik utódszervezete kezdett kampányolni? Erről szól a héten a Népszava Hol élünk? című podcastje.
Az sem érhette különösebb meglepetésként a politikai életet figyelemmel kísérőket, hogy bevallottan kisebb csoda kellene ahhoz, hogy az LMP induljon a 2026-os választáson. A végső döntést a jövő hónapban hozza meg a párt.
Újabban már azon sem lepődünk meg, ha Orbán Viktor fapados repülőgéppel utazik valahova, a héten például Spanyolországba. A kormányfő korábban azt mondta: magánút esetén menetrend szerinti járattal utazik. Kivéve, amikor nem.
Hadházy Ákos viszont minden héten tud valami új „meglepetéssel” szolgálni Hatvanpuszta kapcsán – most újabb fotókat mutatott: a független országgyűlési képviselő forrásai szerint a föld alatti járatok falazatát ukrán vendégmunkások építették, a fővállalkozó pedig Mészáros Lőrinc cége volt.
Mindent egy lapra – a „jognak” asztalánál is
A magyarok többségének alighanem eltér a véleménye az Egyesült Államok friss emberi jogi jelentésében szereplőtől. A Trump-adminisztráció által lecsupaszított jelentés szerint „A kormány hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása és szankcionálása érdekében, és meghatározta azokat a területeket, ahol javulásra van szükség”.
Az Orbán-kormány 2026. március 7-ig újra meghosszabbította a „tömeges bevándorlás” okozta válsághelyzetet. A kabinet próbál mindent egy lapra feltenni: az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra és a humanitárius helyzetre hivatkozva rendeletet hoztak arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Államkincstár (MÁK) mostantól közvetlenül juttathat el kormányzati tájékoztató anyagokat (értsd: kormánypropagandát) az állampolgárokhoz – vagyis szabadon folytathatják a propagandamunkát az Orbán-kormány érdekében.
Ezen a héten például a „jog” területén más is tett lépéseket visszafelé. Az ügyészség elutasította Karácsony Gergelynek a Pride szervezése miatt őt ért gyanúsítás ellen benyújtott panaszát. Adatvédelmi okokra hivatkozva nem árulta el a rendőrség, hogy folyamatban van-e nyomozás Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának oktatója ellen. Lapunk azért kereste meg az Országos Rendőr-főkapitányságot, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanúja miatt a múlt héten feljelentést tett Fleck Zoltán ellen, aki egy Tisza Sziget rendezvényén arról beszélt: akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre, ha a 2026-os parlamenti választáson a Tisza Párt győz, de Sulyok Tamás mégis a Fideszt kérné fel kormányalakításra. Maga Fleck Zoltán a Népszavának adott interjújában azt mondta, nemcsak a köztársasági elnökre, hanem a többi közjogi intézmény vezetőjére is vonatkoznak a szavai. Értelmiségiek -- köztük Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos és Romsics Ignác -- szerveztek aláíró tiltakozást, amelyben kiállnak Fleck Zoltán és a szólás szabadsága mellett.
A Szabadság hídon tüntető momentumos aktivisták ügyében viszont csoportosan és társtettesként elkövetett, közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete miatt nyomoztak és emeltek vádat: az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért rájuk, mert fél órára akadályozták a villamosforgalmat. Az ügyészség mostani vádlottjai még csak nem is közszereplők, 18-22 éves fiatalokról és egy idősebb nőről van szó. A Momentum politikai bosszút emleget, amiatt, hogy nem indulnak a választáson. Hadházy Ákos segítséget ígér a hídfoglaló momentumos tüntetőknek: Az első és legfontosabb: nem hagyjuk ezeket az embereket magukra, segíteni fogunk nekik minden eszközzel – írta a közösségi oldalán. Az aktivisták tényleg a szabadságért ültek a Szabadság hídon, de most ezért, ha felfüggesztve is, de leültetnék őket. Az ellenzéki képviselő szerint nincs mese, készülni kell az ellenállásra. Mellékletünkben, a Visszhangban kiváló kollégánk, Forgács Iván eközben azon elmélkedik,. hogy ezen a bornírt narratívák uralta Magyarországon egyszerűen szakítani kéne Orbán Viktorral, nem bírálni, elítélni, leleplezni, hanem elfordulni tőle, otthagyni, nem figyelni rá, nem érintkezni vele.
Deutsch Tamás eközben listázta a szerinte mocskosfideszező előadókat, kettőt már töröltek is az állami ünnep fellépői közül: Indoklás nélkül mondták le a Margaret Island, valamint a ByeAlex és a Slepp koncertét a Műegyetem rakparton augusztus 19-én és 20-án az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó eseményen. ByeAlex a koncertlemondás miatt kapott kötbért a Heim Pál Gyermekkórház alapítványának adja.
Utolértük Ausztriát
Duplázás helyett jött az ezermilliárdos bukás, az Orbán-kormány szűk évtizede képtelen nyereséggel kezelni az állami vagyont Tavaly az állami vagyonkezelés „eredménye” mínusz 303,66 milliárd forint volt – derül ki a Nagy Márton által elfogadott beszámolóból. Ha 2010-2024-et, azt az időszakot nézzük, ami alatt a nemzetgazdasági miniszter állítása szerint megduplázódott az állami vagyon értéke, az derül ki, hogy a tevékenység 2010 óta 1600 milliárd forint veszteséget okozott az adófizetőknek.
Viszont van valami, amiben utolértük, sőt meg is előztük Ausztriát! Az Unióban egyedül a szomszédos országban nőtt kisebb mértékben tavaly ilyenkorhoz képest. Az EU-s átlag 1,5 százalék – a magyar növekedés 0,2.
Kéri László szerint az okosabb fideszesek tudják, hogy nagy a baj. A politológus arról is beszél a Népszava Törésvonal című műsorában, hogy közvélemény-forradalom történt, válságtudatosodásról beszélhetünk, a Tisza Pártnak pedig jelentős tartalékai lehetnek a külföldi magyarok körében.
Forinterősödést hozhat az Orbán-kormány bukása. A Barclays elemzői a 2023-as lengyelországi választást hozzák példaként. Ha a Tisza Párt győz, akár 380 forintos euró is jöhet. Az ellenzék választási győzelmének lehetséges forgatókönyvét ismerteti mellékletünk, a Szép Szó egyik írása is.
A buszok nem kampányolnak
A kormány persze mindent megtesz, hogy elkerülje a bukást. Várhatóan a hosszúra nyúlt választási kampány egyik sarkalatos eleme lesz az Otthon Start Program: kiemelt beruházássá válhatnak a feltételeinek megfelelő lakásépítések. Egy kormányrendelet jelentősen meggyorsítja a fix 3 százalékos hitellel megvásárolható újépítésű lakások engedélyezését, amennyiben a beruházások legalább 250 lakás megépítését célozzák. Ennek köszönhetően már ősszel több ezer új lakás építése indulhat meg országszerte
Országosan az eladó ingatlanok háromnegyede, Budapesten az eladó lakások és házak mindössze 41 százaléka felel meg az Otthon Start program feltételeinek. A vármegyeszékhelyek között óriási eltérések figyelhetők meg.
A kampány Ukrajna-ellenes részéhez tartozik, hogy emberölés bűntette gyanújával indított nyomozást Sebestyén József halála miatt a legfőbb ügyész. A Büntető törvénykönyv értelmében a magyar büntetőjog alkalmazható olyan esetben is, amikor magyar állampolgárt ér külföldön sérelem, nem magyar állampolgár részéről, feltéve, hogy az adott cselekmény a magyar jog szerint büntetendő. Ilyen esetekben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönthet – derült ki a közleményből.
Az ukrán ombudsman szerint nem voltak erőszakra utaló sérülés jelei Sebestyén József testén. Jurij Kovbasa levelében azt írta, a vizsgálat eredményei cáfolják, hogy a férfi jogait bármivel megsértették volna a mozgósítás és a katonai szolgálatra való behívás, illetve a katonai szolgálata során. A törvényszéki orvosszakértői vizsgálat szerint a férfi halálának oka betegség volt, az ukránok bíznak is az elfogulatlan és etikus tájékoztatásban.
A kampány „brüsszelezős” vonulatát pedig segítheti, hogy váratlanul sok gazdát érinthet a közös EU-s agrárpolitika megváltoztatása. „Nem megalapozottak azok a vélemények, amelyek szerint csak a nagy gazdálkodók, azaz – a sokat emlegetett – 450 hektár fölött működők forrásai kerülnének veszélybe az új, megváltozó Közös Agrárpolitika (KAP) forráselosztásával” – mondta a Népszavának Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
A fővárosi buszok viszont nem kampányolnak a Fidesznek: a héten két nap alatt három is kigyulladt közülük, az egyik lángjai egy ház homlokzatát is elérték. Vitézy Dávid az Orbán-kormányt kéri számon; a fővárosi politikus egyetért a Karácsony Gergely által elrendelt vizsgálattal. Mint emlékeztetett, a buszbeszerzéseket az Orbán-kormány állíttatta le, a lángra kapott járművek közül kettő is 24 éves.
A fővárosi kormányhivatal is átfogó vizsgálatot indít a kigyulladó BKV-buszok miatt. A fideszes Sára Botond főispán vezette hivatal – az utasok védelmére hivatkozva – meg sem várja a BKV belső vizsgálatának eredményét.
Azzal sem fog a Fidesz dicsekedni a kampány során, hogy jelentősen romlott a MÁV megítélése, míg 2023-ban az utasok 68 százaléka volt elégedett a társasággal, idén már csak 50 százalék mondta ezt -- ez derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített felméréséből.
Továbbá az sem igazán alkalmas kampánytémának, sőt, hogy több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza, minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknél. Az iskolakezdés költségei is magasabbak a tavalyi évhez képest átlagosan 6,1 százalékkal drágultak a tanszerek.
Miközben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt közölte lapunkkal, hogy nem regisztráltak járványt a fehérvári szülészeten, kiderült, már májusban volt megbetegedés, egy nyolchónapos kislány is megfertőződött, de politikai szövődményeket is okoz a Pseudomonas aeruginosa baktérium.
Visszatérőben a Covid, szeptemberben már sokakat a Nimbusz betegíthet meg. Megkezdődött a nyárvégi SARS-Cov-2 hullám, amely szeptemberben az iskolakezdéssel válik erőteljessé.
Az oltásellenes ifjabb Robert Kennedy amerikai egészségügyi miniszter nemrégiben félmilliárd dollár szövetségi támogatást vont meg a covid elleni védekezésben kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinák fejlesztésétől, azok ezerszer cáfolt állítólagos ártalmaira hivatkozva. Az mRNS-technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin értékelte a döntést, szerinte Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, ha jön a következő pandémia.
Betörtek a kecskeméti katonai repülőtérre, MIG-29-es vadászgépek alkatrészeit vitték el. A behatolók egyszerűen átvágták a drótkerítést, hogy bejussanak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Tárcája szerint az ellopott MIG-alkatrészekkel nincs nagy gond, a rendőrség eljárást indított. Magyar Péter a honvédelmi miniszter lemondását követeli. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a NATO szövetségi biztonsága is sérült azzal, hogy ismeretlenek betörhettek a kecskeméti katonai repülőtérre. A volt vezérkari főnök kérdéseket tett fel a jelenlegi honvédelmi miniszternek és azonnali intézkedést követel.
Az Operaház elbocsátja 29 dolgozóját. A szakszervezetek nemrég több ízben felhívták arra a közvélemény és a szakma figyelmét, hogy az elbocsátások mögött szerintük egyfajta bosszúhadjárat áll, miután az elküldött kollégák közül többen részt vettek a korábbi sztrájkban, szakszervezeti tagok vagy nyilvánosan felszólaltak a szakmát érintő problémákkal kapcsolatban és Ókovács Szilveszter főigazgató személyével szemben éles kritikákat fogalmaztak meg.
Tűzszünet helyett
Pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök sort kerített az elmúlt három év talán legjobban várt találkozójára, a kétoldalú csúcsra is. Kiderült, Donald Trump aszerint változtatja az álláspontját, hogy éppen kivel beszél. Azután, hogy szerdán az európai vezetőkkel és ukrán elnökkel tárgyalt, az amerikai elnök mégElőtte Donald Trump még fogadkozott, hogy Vlagyimir Putyinnak súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem vet véget a háborúnak, és ő minimum egy tűzszünetet ki akar csikarni az orosz elnökből. Ebből lett az, csúcstalálkozó után a korábbi kijelentéseivel homlokegyenest ellentétben elkezdte támogatni, hogy Ukrajna területeket adjon fel a békéhez. Ez aligha fog megtörténni, az ukrán elnök már korábban jelezte, nem adja át a Donbászt Oroszországnak egy tűzszüneti megállapodás részeként „Nem fogjuk elhagyni a Donbászt. Nem tehetjük meg. A Donbász az oroszok számára ugródeszka egy jövőbeli új offenzívához” – mondta Volodimir Zelenszkij kedden, kiemelve, hogy a terület elhagyása hídfőt nyitna az oroszok számára egy új támadás előkészítéséhez, amely néhány éven belül Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Harkiv felé vezethetne.
Volodimir Zelenszkij véleményét látszik igazolni az, hogy Szergej Lavrov Szovjetunió feliratú pulóverben érkezett az alaszkai csúcstalálkozó helyszínére, az orosz területi követelések támogatása pedig azt jelenti, hogy a februárihoz hasonlóan elég feszültnek ígérkezik az a látogatás is, amelyet Volodimir Zelenszkij tesz hétfőn a Fehér Házban, hogy a folytatásról tárgyaljon Donald Trumppal. – Ugyanaz történik, mint Sztálin idején. Lehet, hogy Ukrajnában egy másik hang van hatalmon, de a módszerek megegyeznek – osztotta meg a nem túl hízelgő véleményét Szergej Loznyica filmrendező, a pénteken kezdődött Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál zsűrielnöke a Népszavával.
